Bekötött szemmel háttal a céltáblának – Nagy Márton gazdasági víziói és a rideg valóság
Nagy nap volt a magyar gazdaságirányítás történetében 2022. május 18-a. Azon a napon hallgatta meg a parlament gazdasági bizottsága az ötödik Orbán-kormány talán legambiciózusabb miniszterjelöltjét – bár ez egy nagyon kemény verseny –, a gazdaságfejlesztési tárca élére kijelölt Nagy Mártont. „A megfelelő embert a megfelelő helyre”, ahogy a meghallgatás végén a fideszes bizottsági elnök, Bánki Erik összegezte a tapasztalatait.
A „megfelelő ember” bő két év alatt gazdaságfejlesztésiből nemzetgazdasági miniszter lett, úgy, hogy közben folyamatosan kisgömböcölte be maga alá a területeket és ágazatokat, felelősségi és döntési köröket. Közben többször és látványosan összerúgta a port a magyar gazdaságpolitika és gazdaságirányítás vele együtt háromfős dream teamjének további két tagjával, Matolcsy György jegybankelnökkel és Varga Mihály pénzügyminiszterrel.
És miután a dolgok mostani állása szerint jövő márciusban, jelenlegi megbízatása végén Matolcsynak távoznia kell az MNB éléről, ahová szintén a dolgok mostani állása szerint Varga Mihályt fogják érdemei elismerése mellett áthelyezni – Varga az ezzel kapcsolatos ellenzéki kérdésekre nem reagált októberben tartott éves parlamenti meghallgatását –, míg Nagy megkapja a teljhatalmú gazdasági csúcsminiszteri posztot, úgy tűnhet, hogy Bánki „Közpénzjelleg” Erik a legnagyobb élő váteszek egyike. Hiszen mi más is magyarázhatná Nagy Márton tündöklő csillagként felismerését, hogy egy olyan vizionárius gazdasági szakember, aki pontosan látja meg és látja előre a magyar gazdaság folyamatait? (Meg persze remek vezetői és emberi adottságai vannak, mint ebből a januári cikkemből is kiderülhet.)
Nézzük csak meg például azt, hogy ezen az ominózus 2022. május 18-i gazdasági bizottsági ülésen milyen tűpontosan rajzolta meg a magyar gazdaság előtt álló időszakot! Mint a meghallgatásról írt tudósításunkból kiderül, az alábbi terveket ismertette:
- A GDP-arányos költségvetési deficit a 2021-es 6,8 százalék után 2022-ben 4,9 százalék, majd 2023-ban 3,5 százalék lehet.
- A folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya a 2021-es 3,1 százalék után 2022-ben 2,8-5,3 százalék között, míg 2023-ban 1,5 és 0,1 százalék között lehet.
- Az infláció 2021-ben 5,1 százalék volt, 2022-ben 9-10 százalék körül lehet, míg 2023-ban 3,3-5 százalék, ezen belül 2023 végére 3 százalék környékére várja.
Nézzük, hogyan találkoztak a víziói a valósággal!
Csatlakozz most fél áron a Körhöz, és olvass tovább!
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
A gazdaságfejlesztéssel megbízott Nagy Márton szerint középtávon sem kell a magyar euró
A miniszterjelölt szerint az élelmiszer-kiskereskedelemben többségbe kell kerülniük a magyaroknak. Brüsszelbe is belekóstolt a meghallgatásán.
Alakul egy nagy csörte a kormányon belül arról, hogy elengedjék-e a költségvetési gyeplőt
Nagy Márton szerint azok az országok versenyképesek, aki lazítással válaszolnak a gazdasági növekedés összeomlására. Varga Mihály viszont maradna a szigornál.
Nagy Márton – a miniszter, akinek tündöklése többet árul el Orbán Viktorról, mint Nagy Mártonról
A Nagy Márton-jelenség valójában Orbán Viktor-jelenség, egyaránt szól a miniszterekkel való sakkozgatásról és a gazdasági csodavárásról. Az új Orbán-kedvenc tündöklése Matolcsyra, de Lázár János miniszterségének első éveire is emlékeztet. Ám ha bukik, náluk sokkal nagyobbat bukhat.
Nagy Márton: Hosszú távon új gazdaságstratégiai modellre is szükség van
A miniszter szerint a kormány a 11 pontos akciótervvel és az új hitelprogramokkal kerülné el a recessziót.
Miniszterelnöki megbízott lett Nagy Márton
Puhára esett az MNB volt alelnöke.
Nemzetgazdasági Minisztériumot kapott karácsonyra Nagy Márton, átvesz feladatokat Rogántól és Szijjártótól is
Az új szabályozás értelmében januártól a védelmi ipari fejlesztések és beruházások is átkerülnek a régi-új NGM-hez.
Kamatstop kisvállalkozásoknak, árstopok maradnak – újra bomba formában értzi magát a kormány
Szombati kormányinfó matiné, Gulyás Gergellyel és Nagy Mártonnal.
Nagy Márton: Vége a vészkormányzásnak
A nemzetgazdasági miniszter szerint „a gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell”.
Varga Mihály szavai a GDP-ről nagyon rosszul öregedtek mindössze 23 nap alatt
De Nagy Márton sem teszi ki az ablakba a májusi megállapításait.
„Idén az építőipar növekedése 4,5 százalék körül alakulhat”
Nagy Márton szerint a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűk esztendő várható.
Varga Mihály: Az év vége felé rendezheti a kormány a vitáját Brüsszellel
A pénzügyminiszter a Portfolio keddi konferenciáján arról is beszélt, mikor csökkenhet az uniós limit alá a költségvetési hiány, és dicsérte az MNB kamatpolitikáját. Nagy Márton, Orbán gazdasági főtanácsadója már messze nem volt ilyen kedves a korábbi munkahelyével.
Orbán megmondta, így is lett: a választás óta egymást érik a megszorítások - csak épp ők csinálják
És nem a hatalomra került ellenzék, amivel a Fidesz a kampányban riogatott. Az adóemelések és az árstopok mellett olyan szent tehenekhez is hozzányúltak, mint a rezsicsökkentés vagy a családtámogatások. És a sornak aligha van vége.
Nagy Márton: „Mi van? Ne haragudj… Eurózóna? Hagyjuk már!”
„Öveket becsatolni, recesszióra felkészülni!” – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter. Szerinte az inflációnál is rosszabb a recesszió, ezért a kormány feladata a munkahelyek védelme lesz.
Nagy Márton: a kormány 3,5 százalékos hiánnyal és 1,5 százalékos növekedéssel tervez 2023-ra
Meglehetősen optimista forgatókönyv.
