Nagy nap volt a magyar gazdaságirányítás történetében 2022. május 18-a. Azon a napon hallgatta meg a parlament gazdasági bizottsága az ötödik Orbán-kormány talán legambiciózusabb miniszterjelöltjét – bár ez egy nagyon kemény verseny –, a gazdaságfejlesztési tárca élére kijelölt Nagy Mártont. „A megfelelő embert a megfelelő helyre”, ahogy a meghallgatás végén a fideszes bizottsági elnök, Bánki Erik összegezte a tapasztalatait.

A „megfelelő ember” bő két év alatt gazdaságfejlesztésiből nemzetgazdasági miniszter lett, úgy, hogy közben folyamatosan kisgömböcölte be maga alá a területeket és ágazatokat, felelősségi és döntési köröket. Közben többször és látványosan összerúgta a port a magyar gazdaságpolitika és gazdaságirányítás vele együtt háromfős dream teamjének további két tagjával, Matolcsy György jegybankelnökkel és Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

És miután a dolgok mostani állása szerint jövő márciusban, jelenlegi megbízatása végén Matolcsynak távoznia kell az MNB éléről, ahová szintén a dolgok mostani állása szerint Varga Mihályt fogják érdemei elismerése mellett áthelyezni – Varga az ezzel kapcsolatos ellenzéki kérdésekre nem reagált októberben tartott éves parlamenti meghallgatását –, míg Nagy megkapja a teljhatalmú gazdasági csúcsminiszteri posztot, úgy tűnhet, hogy Bánki „Közpénzjelleg” Erik a legnagyobb élő váteszek egyike. Hiszen mi más is magyarázhatná Nagy Márton tündöklő csillagként felismerését, hogy egy olyan vizionárius gazdasági szakember, aki pontosan látja meg és látja előre a magyar gazdaság folyamatait? (Meg persze remek vezetői és emberi adottságai vannak, mint ebből a januári cikkemből is kiderülhet.)

Nézzük csak meg például azt, hogy ezen az ominózus 2022. május 18-i gazdasági bizottsági ülésen milyen tűpontosan rajzolta meg a magyar gazdaság előtt álló időszakot! Mint a meghallgatásról írt tudósításunkból kiderül, az alábbi terveket ismertette:

• A GDP-arányos költségvetési deficit a 2021-es 6,8 százalék után 2022-ben 4,9 százalék, majd 2023-ban 3,5 százalék lehet.
• A folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya a 2021-es 3,1 százalék után 2022-ben 2,8-5,3 százalék között, míg 2023-ban 1,5 és 0,1 százalék között lehet.
• Az infláció 2021-ben 5,1 százalék volt, 2022-ben 9-10 százalék körül lehet, míg 2023-ban 3,3-5 százalék, ezen belül 2023 végére 3 százalék környékére várja.

Nézzük, hogyan találkoztak a víziói a valósággal!