Tartós, erősen politikailag motivált vitája van a magyar kormánynak az Európa Bizottsággal a helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban, az év vége felé viszont enyhülhet a feszültség, és megszülethet a megállapodás, mondta Varga Mihály a Portfolio.hu Budapest Economic Forum konferenciáján. A vita végét viszont nem várhatta meg a kormány, ezért kellett szeptemberben devizakötvényeket kibocsátani. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy meddig maradhat nagy a költségvetési hiány és az infláció, és hogy egyre inkább V-alakúnak látszik a válság lefutása.

Varga szerint abban mindenki egyetért, hogy a válság után új korszak kezdődött, viszont hogy ez a korszak milyen lesz, arról még vannak viták. Mindenesetre ő úgy látja, hogy a jelenleg felfutóban lévő negyedik hullámnak már nem lesznek az előző hullámokkal összehasonlítható gazdasági hatásai, mert nagy az átoltottság. Azért hangsúlyozta, hogy a környező országok adatait látva folyamatosan számolni kell a veszéllyel.

Ami a gazdaságpolitikát illeti, ma már az újraindítás zajlik, amelynek első üteme Varga szerint az 5 százalékos lakásáfa, az otthonfelújítási támogatás, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 éven aluliak szja-mentessége és a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön. Az újraindulás második ütemében a felsőoktatás támogatása és a "bértámogatások megtartása" kap majd hangsúlyt, az azt követő ütemben pedig már a zöld átmenetről és a digitalizációról szólhat a kormányzati politika.

Varga szerint a költségvetési hiány 2024-re csökkenhet vissza a GDP 3 százalékos szintjére. Azt mondta, hogy a hiány leépítésében fontos a fokozatosság, mert a 2008-as válság megmutatta, hogy a túl gyors hiánycsökkentés recesszióba lökheti a gazdaságokat.

Emlékezetes, hogy a kormány és a jegybank között komoly vita volt arról az elmúlt hónapokban, hogy mit is kellene kezdeni a költségvetési hiánnyal. Az MNB és Költségvetési Tanács (amelynek három tagjából az egyik a jegybankelnök, Matolcsy György) úgy látta, hogy azok mellett a növekedési számok mellett, amire a kormány a költségvetési tervezetében számított, már el kellene kezdeni konszolidálni a hiányt, ehhez képest a kormány 5,2 százalékos 2022-es növekedés mellett 5,9 százalékos hiánnyal számol. Varga Mihály és Orbán Viktor viszont több fórumon is arról beszélt, hogy a magasabb hiányra az újraindításhoz van szükség, mert, ahogy Varga fogalmazott korábban, ha kanyarban akarunk előzni, nyomni kell a gázt. Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy nem azért lesz ilyen nagy a hiány, mert választás jön, ez nem választási költségvetés, hanem "újraindítási" költségvetés, a kettő pedig a miniszterelnök szerint valamiért kizárja egymást. Az MNB és a kormány vitájáról itt írtam részletesebben.

Varga a Portfolio konferenciáján amúgy elismerően beszélt a Nemzeti Bank monetáris politikájáról, a kilábalással együtt növekvő infláció miatt teljesen megalapozottnak és időszerűnek nevezte a Monetáris Tanács kamatemelésről szóló döntését. Varga szerint kérdés, hogy az infláció meddig fog növekedni, de a kormány arra számít, hogy 2022 elején már csökkenni kezd a trend, az év végére pedig már újra 3 százalék körül lehet a jelenleg 5,5 százalékos infláció.

Kicsit borúsabban látja a helyzetet Nagy Márton, az MNB volt alelnöke, jelenleg Orbán Viktor gazdaságpolitikai főtanácsadója, aki a konferencián azt mondta, hogy a következő másfél évben 4-5 százalék körül ragadhat az infláció, azután fordulhat majd lefelé. Nagy az MNB-vel sem bánt olyan kesztyűs kézzel, amikor egyrészt arról beszélt, hogy az MNB nem elég aktívan kezdett a monetáris feltételek szigorításába, még nem kezdett igazán szigorítani, csak a lazítást állította meg, majd pedig arról, hogy a monetáris és költségvetési politika széttartásának hosszabb távon komoly költsége lesz. Nagy az idén 7, jövőre pedig 6 százalékos GDP-növekedésre számít, a költségvetés hiánya pedig a miniszterelnök tanácsadója szerint a jövő év első negyedévében a féléves GDP 15 százalékát is kiteheti majd. Ennek egyelőre nincs kockázata, a piac még nem árazta be a következő hónapok költségvetési ösztönzéseit, a nagy költekezések pedig csak most kezdődnek majd. A költekezésre viszont van tér, a kincstári egységes számlán ugyanis 4500 milliárd forintos tartalék van, több, mint bármikor az elmúlt 10 évben.

Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy vége az olcsó pénz korszakának, vagyis a kamatok emelkedésével az állam kamatkiadásai is növekedni fognak, az eddig 1000 milliárd forintos szintről 2021 végére 1200 milliárd forint fölé emelkedhetnek.