Varga Mihály: Az év vége felé rendezheti a kormány a vitáját Brüsszellel

2021 október 19., kedd 10:50

Tartós, erősen politikailag motivált vitája van a magyar kormánynak az Európa Bizottsággal a helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban, az év vége felé viszont enyhülhet a feszültség, és megszülethet a megállapodás, mondta Varga Mihály a Portfolio.hu Budapest Economic Forum konferenciáján. A vita végét viszont nem várhatta meg a kormány, ezért kellett szeptemberben devizakötvényeket kibocsátani. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy meddig maradhat nagy a költségvetési hiány és az infláció, és hogy egyre inkább V-alakúnak látszik a válság lefutása.

Varga szerint abban mindenki egyetért, hogy a válság után új korszak kezdődött, viszont hogy ez a korszak milyen lesz, arról még vannak viták. Mindenesetre ő úgy látja, hogy a jelenleg felfutóban lévő negyedik hullámnak már nem lesznek az előző hullámokkal összehasonlítható gazdasági hatásai, mert nagy az átoltottság. Azért hangsúlyozta, hogy a környező országok adatait látva folyamatosan számolni kell a veszéllyel.

Varga Mihály pénzügyminiszter 2021. május 11-én Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Ami a gazdaságpolitikát illeti, ma már az újraindítás zajlik, amelynek első üteme Varga szerint az 5 százalékos lakásáfa, az otthonfelújítási támogatás, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 éven aluliak szja-mentessége és a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön. Az újraindulás második ütemében a felsőoktatás támogatása és a "bértámogatások megtartása" kap majd hangsúlyt, az azt követő ütemben pedig már a zöld átmenetről és a digitalizációról szólhat a kormányzati politika.

Varga szerint a költségvetési hiány 2024-re csökkenhet vissza a GDP 3 százalékos szintjére. Azt mondta, hogy a hiány leépítésében fontos a fokozatosság, mert a 2008-as válság megmutatta, hogy a túl gyors hiánycsökkentés recesszióba lökheti a gazdaságokat.

Emlékezetes, hogy a kormány és a jegybank között komoly vita volt arról az elmúlt hónapokban, hogy mit is kellene kezdeni a költségvetési hiánnyal. Az MNB és Költségvetési Tanács (amelynek három tagjából az egyik a jegybankelnök, Matolcsy György) úgy látta, hogy azok mellett a növekedési számok mellett, amire a kormány a költségvetési tervezetében számított, már el kellene kezdeni konszolidálni a hiányt, ehhez képest a kormány 5,2 százalékos 2022-es növekedés mellett 5,9 százalékos hiánnyal számol. Varga Mihály és Orbán Viktor viszont több fórumon is arról beszélt, hogy a magasabb hiányra az újraindításhoz van szükség, mert, ahogy Varga fogalmazott korábban, ha kanyarban akarunk előzni, nyomni kell a gázt. Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy nem azért lesz ilyen nagy a hiány, mert választás jön, ez nem választási költségvetés, hanem "újraindítási" költségvetés, a kettő pedig a miniszterelnök szerint valamiért kizárja egymást. Az MNB és a kormány vitájáról itt írtam részletesebben.

Varga a Portfolio konferenciáján amúgy elismerően beszélt a Nemzeti Bank monetáris politikájáról, a kilábalással együtt növekvő infláció miatt teljesen megalapozottnak és időszerűnek nevezte a Monetáris Tanács kamatemelésről szóló döntését. Varga szerint kérdés, hogy az infláció meddig fog növekedni, de a kormány arra számít, hogy 2022 elején már csökkenni kezd a trend, az év végére pedig már újra 3 százalék körül lehet a jelenleg 5,5 százalékos infláció.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB 2016-os üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitája alatt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 18-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI / MTVA

Kicsit borúsabban látja a helyzetet Nagy Márton, az MNB volt alelnöke, jelenleg Orbán Viktor gazdaságpolitikai főtanácsadója, aki a konferencián azt mondta, hogy a következő másfél évben 4-5 százalék körül ragadhat az infláció, azután fordulhat majd lefelé. Nagy az MNB-vel sem bánt olyan kesztyűs kézzel, amikor egyrészt arról beszélt, hogy az MNB nem elég aktívan kezdett a monetáris feltételek szigorításába, még nem kezdett igazán szigorítani, csak a lazítást állította meg, majd pedig arról, hogy a monetáris és költségvetési politika széttartásának hosszabb távon komoly költsége lesz. Nagy az idén 7, jövőre pedig 6 százalékos GDP-növekedésre számít, a költségvetés hiánya pedig a miniszterelnök tanácsadója szerint a jövő év első negyedévében a féléves GDP 15 százalékát is kiteheti majd. Ennek egyelőre nincs kockázata, a piac még nem árazta be a következő hónapok költségvetési ösztönzéseit, a nagy költekezések pedig csak most kezdődnek majd. A költekezésre viszont van tér, a kincstári egységes számlán ugyanis 4500 milliárd forintos tartalék van, több, mint bármikor az elmúlt 10 évben.

Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy vége az olcsó pénz korszakának, vagyis a kamatok emelkedésével az állam kamatkiadásai is növekedni fognak, az eddig 1000 milliárd forintos szintről 2021 végére 1200 milliárd forint fölé emelkedhetnek.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt