Az MNB nekiment az inflációnak, és egy kicsit a kormánynak is

május 17., hétfő 15:39

Komoly bejelentéssel kezdte a hetet Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: a Reutersnek azt nyilatkozta ugyanis, hogy az MNB júniusban várhatóan emelni fog az alapkamaton. A bejelentés hatására máris 0,7 százalékkal erősödött a forint árfolyama az euróhoz képest.

A kamatemelés lebegtetésében vannak váratlan és kevésbé váratlan elemek is, amelyek miatt kicsit nehezen érthető, hogy miért pont most tett ilyen nagy bejelentést a jegybank. A kamatemeléssel az MNB olyan folyamatokra reagál, amelyek világszerte tapasztalhatók most, hogy a járvány Nyugaton lecsengőben van. Viszont azt is jelezheti, hogy a Matolcsy György vezette jegybank és a kormány eléggé máshogyan ítéli meg a gazdaság helyzetét, és ilyen éles nézetkülönbség tíz éve először fordul elő.

Új szakasz, váratlanul

Virág Barnabás a Reutersnek nyilatkozva arról beszélt, hogy júniustól a magyar monetáris politika új szakaszba lép, a gazdaság újranyitásával ugyanis nagy inflációra is lehet számítani, amit először a rövid távú, egyhetes betéti kamatok „proaktív” menedzselésével kezelnének, de már júniusban mérlegelni kell a jelenleg 0,6 százalékos alapkamat emelését is.

Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint lehetett számítani arra, hogy a jegybank előbb-utóbb bejelenti a kamatemelést. Már a márciusi inflációs jelentésben is azt jelezte az MNB, hogy ha úgy látja, nőnek az inflációs kockázatok, akkor valahogy lépni fog - még ha a kamatemelés szót akkor nem is írta le. Áprilisban aztán a piaci várakozásoknál nagyobb, de az MNB várakozásaihoz közeli, 5,1 százalékos lett az inflációs ráta, és várhatóan májusban is valahogy így alakul majd a fogyasztói árak növekedése. Ahogy pedig egyre inkább kinyit a gazdaság, még nagyobb lesz az inflációs nyomás.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke Fotó: PHILIP/jphilip@mail.bme.hu

Ahogy arról korábban már írtunk, világszerte arra lehet számítani, hogy a járvány után jelentősen megugrik majd az infláció. A kérdés, hogy mennyire és mennyi időre. Ennek több oka van. Egyrészt a járvány alatt a válságkezelő költségvetési és monetáris politikai lépések miatt rengeteg pénz került a gazdaságba. Másrészt a járvány után azok az emberek, akiknek megtakarításai képződtek a járvány alatt – mert nem vesztették el a munkájukat, viszont otthon, mackónadrágban ülve nem is költöttek annyit, mint általában szoktak –, egyszerre nagy keresletet generálnak majd, amit viszont a kiesett kapacitások miatt a cégek nem fognak tudni hirtelen kielégíteni. Ez a várakozás már most hajtja az inflációt, az ipari nyersanyagok, mezőgazdasági termények és hasonlók tőzsdei árai emelkedni kezdtek.

Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ezek a nyomások még erősebben jelentkeznek a közép-kelet-európai térségben. Látszik, hogy a járvány okozta válságnak, bár komolyan érintett bizonyos szektorokat, nem lesznek olyan hosszú gazdasági következményei, mint egy „normális” válságnak, ezekben a gazdaságokban így viszonylag hamar vissza fog állni a covid előtti helyzet, amelyet munkaerőhiány és bérnyomás, valamint kapacitáshiány jellemez, folytatódik az uniós pénzek beáramlása, ismét felpörög majd az építőipar. Ezek a gazdaságok a járvány előtt már mutatták a túlfűtöttség jeleit, ezt a tendenciát pedig csak egy kis időre szakította meg a koronavírus okozta válság. Éppen ezért az egész régióban kamatemelésre lehet számítani, a cseh jegybank ezt már be is lebegtette, a román is jelezte, hogy figyeli az inflációt, eddig csak a magyar és a lengyel jegybank nem követte a többit.

Az viszont valamennyire meglepő, hogy az MNB alelnöke most, egy héttel a májusi kamatdöntő ülés előtt tesz ilyen erős nyilatkozatokat. Móricz Dániel sem látja igazán, hogy mi indokolja a mostani bejelentést, hacsak nem az, hogy a jegybank a forint árfolyamát az euróval szemben egy lejjebbi, azaz erősebb sávba lökje, ezáltal is mérsékelve az inflációs várakozásokat. Egy ilyen verbális intervenció - ahogy a jegybankárok nagy bejelentéseit szokták hívni - indokolt lehetne egy olyan helyzetben, amikor mondjuk az ország valutája nagyon gyengülni kezd, és ezt szeretné a jegybank megállítani. Most viszont ilyenről nincs szó. Igaz, hogy a forint elég gyenge, a járványt megelőző 330 forint /euró közeli szintről 350 forint köré csúszott az elmúlt évben, de már a bejelentés előtt is enyhén erősödőben volt. Jobbágy szerint ráadásul a gazdaság nyitásával és a GDP növekedésének megugrásával további erősödésre lehet számítani a jövőben.

Egyelőre az is kérdés, hogy a mostani bejelentés után hozzányúl-e a kamatokhoz a jegybank. Az általunk megkérdezett elemzők szerint nem teljesen kizárt egy olyan forgatókönyv, hogy a mostani bejelentés már önmagában csökkenti az inflációt a forint árfolyamának erősödésén keresztül, így az MNB júniusban azt mondhatja, hogy végső soron úgy látják, már nincs szükség nagyon komoly beavatkozásra. Ennek azért kicsi az esélye, egyrészt mert májusban és júniusban még mindig elég nagy inflációra lehet számítani, másrészt pedig mert nagyon rontaná az MNB hitelességét a piaci szereplők szemében, ha egy ilyen nagy és látványos bejelentés után visszatáncolnának. Tehát valószínűbb, hogy legalább egy kicsit, de emelik a kamatot.

Kormány vs. jegybank?

Virág Barnabás bejelentése azt is mutatja, hogy egyre nagyobb a különbség a jegybank és a kormány között a magyar gazdaság helyzetének megítélésben. A kamatemelésnél jobban semmivel nem tudja jelezni a jegybank, hogy úgy látja, a magyar gazdaság elért abba a szakaszába, amikor már nem szorul akkora segítségre, sőt, a gazdaságpolitikai segítség már inkább árt – emelkedő infláció formájában –, mint használ. Virág Barnabás azt is bejelentette, hogy az MNB a kamatemeléssel párhuzamosan elkezdi majd kivezetni a kvantitatív élénkítési programját, vagyis csökkenti a kormánynak, illetve az államháztartásnak nyújtott segítségét. (A kvantitatív élénkítés annyit jelent, hogy a jegybank mindenféle eszközöket, a többi között államkötvényeket vásárol a piacon, ezzel finanszírozva a kormányzat költekezését és több pénzt pumpálva a gazdaságba.) A kormány viszont a maga részéről úgy látja, hogy 2021-ben és 2022-ben még ráfér a gazdaságra a segítség, ezért például a jövő évi költségvetésben is 5,9 százalékos hiánnyal számol.Hogy ez vitát okozott a kormány és a jegybank között, azt eddig is lehetett tudni. A Költségvetési Tanács – amelynek tagja Matolcsy György – elég karakteridegen módon kritizálta a 2022-es költségvetési tervezetet, mert a tanács szerint a kormány által előrejelzett 5,2 százalékos GDP-növekedés mellett el lehetne kezdeni csökkenteni a költségvetési hiányt, különben túlhevülhet a gazdaság. Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, hogy érti az aggodalmakat, de nem ért velük egyet. Szerinte 2022 még a gazdasági kilábalás éve lesz, amihez szükség van a laza költségvetési politikára, hiszen Magyarország a kanyarban akar előzni, ahhoz pedig nyomni kell a gázt. A kormány pedig tövig nyomná: a 2022-es költségvetésben 7308 milliárd forintot költene a gazdaság újraindítására. Bár nem teljesen egyértelmű, ebbe mit számol bele a Pénzügyminisztérium.

Virág Barnabás Varga Mihály és Palkovics László társaságában Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVA

A kamatemelés bejelentését úgy is lehet értelmezni, hogy az MNB jelzi a világ – és persze a magyar kormány – felé, hogy ha a kormány nem hajlandó visszafogni az élénkítést, akkor megteszi a jegybank, akár tetszik, akár nem.Kérdés persze, hogy erre elég-e a most bejelentett kamatemelés. Jobbágy Sándor szerint ugyanis arra nem nagyon lehet számítani, hogy a jegybank hosszú kamatemelési ciklusba kezdene, sokkal valószínűbb, hogy egyszer emel júniusban, utána pedig tartja a kamatszintet. Kérdés, hogy ez önmagában elég-e ahhoz, hogy a választások előtt nagyon lazára tervezett költségvetés, a beinduló növekedés és a beáramló uniós pénzek túlfűtő hatásait ellensúlyozza. De jelezheti azt, hogy a jegybank hajlandó szigorítani, ha azt fontosnak látja. Érdemes megjegyezni, hogy ez amúgy teljesen normális dolog a jegybankok részéről, csak Magyarországon már elszoktunk az ilyesmitől, annyira egy húron pendült az elmúlt tíz évben az MNB és a kormány.

Látni kell azt is, hogy az MNB az effektív kamat megemelésével hosszabb távon kellemetlenségeket okozhat a kormánynak. A kamat emelése miatt ugyanis csak drágábban lehet majd kivonni a gazdaságból az elmúlt évben a különböző jegybanki programokon keresztül belepumpált pénzt. Az MNB mérlegfőösszege jelentősen megnőtt amiatt, hogy különböző eszközöket vásárolt a bankoktól, és más pénzügyi intézményektől, amelyek ezt a pénzt betétként az MNB-nél kötik le. Ezután a jegybank kamatot fizet, ez az egy hetes betéti kamat, amelynek a rátája jelenleg 0,75 százalék. Az így lekötött összeg pedig nem kevés, már közel 5000 milliárd forintot tesz ki. Hiába vásárolt tehát hosszú futamidejű állampapírokat a mennyiségi lazítás keretében az MNB, ezeket a vásárlásokat tulajdonképpen „rövid futamidejű forrásokból” finanszírozta. Az egyhetes betéti kamat emelése viszont a jegybank eredményét rontja majd. Ha pedig a jegybank emiatt veszteséges lesz, a veszteségét a költségvetésből kell kipótolni.