Varga Mihály szerint Matolcsyék nem értik, hogyan kell kanyarban előzni

május 10., hétfő 13:35

Hosszú interjút adott a Portfolio.hu-nak Varga Mihály pénzügyminiszter, amelynek a nagy részét azzal töltötte, hogy a Költségvetési Tanács tagjainak üzengetett. A 2022-es költségvetés kidolgozása során ugyanis olyan történt, ami a Nemzeti Együttműködés Rendszerében gyakorlatilag még soha: a Költségvetési Tanácsnak komoly kritikái voltak a költségvetési tervezettel kapcsolatban.

A Költségvetési Tanácsot még 2009-ben hozták létre mint a kormánytól független szakértői szervezet, amelynek az a dolga, hogy vizsgálja, fenntartható pénzügyi pályán van-e a költségvetés. Az eredetileg teljesen független szakértőkből álló intézményt a Fidesz-kormány 2010 után elég rendesen átszabta: elvonta a KT munkáját segítő szakmai stáb költségeit, elbocsátotta addigi tagjait, és megtöltötte a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék elnökeivel, valamint egy harmadik taggal, akit a köztársasági elnök delegál. A szervezetnek így 2011-től tagja Matolcsy György jegybankelnök, Domokos László ÁSZ-elnök, 2012-től pedig a szervezet elnöke Kovács Árpád, korábbi ÁSZ-elnök.

Az elmúlt 9 évben ez, a kormánytól és a Fidesztől már jóval kevésbé független szervezet nem talált komolyabb kifogásolnivalót a költségvetési tervezetekben, igaz, az Orbán-kormányok mindig is nagyon komolyan vették, hogy ne szaladjon el és lehetőleg csökkenjen az államadósság rátája és a költségvetési hiány.

Az idén viszont a KT komolyan kritizálta a költségvetést, a háromtagú testület szerint ugyanis 2022-ben sokkal gyorsabban is csökkenthetné a kormány a válság alatt elszaladt költségvetési hiányt, mint ahogy a Pénzügyminisztérium azt tervezi. A múlt héten megjelent költségvetési tervezetben a kormány azzal számol, hogy jövőre 5,2 százalékkal nő majd a GDP, a hiánycél pedig a GDP 5,9 százalékának felel majd meg. A Költségvetési Tanács szerint viszont ha ekkora lesz a növekedés, akkor gyorsabban is vissza lehetne térni az amúgy az EU által előírt, a GDP 3 százalékát nem meghaladó pályára.

Varga az interjúban erre azt mondta, egyetért a kormány a KT-val, hogy csökkenteni kell a hiányt és az államadósságot, de 2022 még az újraindítás éve lesz, ezért támogató monetáris politika mellett támogató fiskális politikára is szükség lesz. Ahogy fogalmazott

"ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt. Eljön majd a kanyarból kijövetel időszaka is, amikor majd a fékre kell a lábat helyzeni."Varga szerint azért is van szükség a nagyobb költségvetési mozgástérre - amit amúgy még az EU is megenged 2022-ben -, mert sok a bizonytalanság: nem tudni, lesz-e még negyedik hullám, valamilyen mutáció miatt fönn kell-e még tovább tartani vagy vissza kell vezetni a járványügyi intézkedéseket idén vagy jövőre.

Alapvetően viszont a Pénzügyminisztérium optimista, Varga azt mondta, arra számítanak, hogy az idei második negyedévben erősen felpattan a gazdaság, 12-14 százalékos lesz a növekedés a nagyon gyenge tavalyi tavaszhoz képest, a 2019-es növekedési szintet pedig nagyjából egy év múlva, 2022 második negyedévében éri el a magyar gazdaság. Mindeközben viszont a miniszter nem számít arra, hogy nagyon túlfűtené magát a gazdaság, ami miatt 2022-ben már nem élénkíteni, inkább hűteni kellene a rendszert. Ebben is van némi nézeteltérés a KT és a minisztérium között. Varga azt mondta, folyamatosan figyelik az inflációt, a forintárfolyamot, a hiány- és adósság mutatókat, de nem látnak olyan tendenciákat, amelyek megszorításokat tennének indokolttá jövőre.

Vargát arról is kérdezte a Portfolio újságírója, hogy a kormány miért nem tart igényt az EU-s Helyreállítási Alap 3300 milliárd forint értékű, kedvező feltételű hiteleire. A miniszter azzal indokolta a döntést, hogy

a hiteleket feltételekhez köti az EU, sok olyan célra pedig, amire a kormány szeretett volna hitelt fölvenni, ezeket a forrásokat nem lehet felhasználni.Ilyen cél a mezőgazdasági öntözési rendszer fejlesztése, az orvosbérek finanszírozása vagy különböző útépítési projektek végrehajtása. Emellett nem is sokkal kedvezőbbek az uniós hitelek feltételei annál, mint amilyen feltételek mellett a magyar állam tavaly 2,5 milliárd forintnyi eurós kötvényt kibocsájtott. Azért azt hozzátette, hogy a kormány 2023-ig eldöntheti még, hogy kíván-e élni ezekkel a hitellehetőségekkel, és nem tartja kizártnak, hogy szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt.