Január végére 32 milliárd forint maradt az államkasszában, de ehhez kellett a brüsszeli 240 milliárd.
A pénz harmadát a kamu Tisza-adóról szóló, az Ukrajna-ellenes és a szuverenitásvédelminek mondott „konzultációkra” költötték.
Súlyos következményei vannak annak, hogy a kormány elvesztette a valóságot és rendre túlbecsüli a gazdasági növekedést. Mindez egy ördögi kört eredményez, amelyből nehéz kitörni, a mozgástér egyre szűkebb lesz.
A legnagyobb érvágást egyértelműen az Egyesült Államok kihátrálása jelentette.
Orbán Viktor és a kormány már évek óta nincs barátságban a valósággal. Előrejelzéseik folyamatosan túlzott optimizmusról árulkodnak.
A Varga Mihály jegybankelnök, Windisch László ÁSZ-elnök és Horváth Gábor alkotta Költségvetési Tanács szerint kemény megszorítások kellenek 2027-ben.
Tele lehet szórni az országot jól megtámogatott külföldi vállalatokkal, de ez korántsem garantál robusztus GDP-bővülést, mondja Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A gazdaságkutató szerint egy olyan, államilag irányított, iparszerű korrupció van Magyarországon, ami már nem is korrupció, hanem az állam működési berendezkedése.
35 milliárddal emelték a nagyértékű gyógyszerfinanszírozás keretét is.
Az államháztartási hiány csaknem 800 milliárd forinttal magasabb, mint egy évvel korábban volt, ami 24 százalékos növekedést jelent. A központi költségvetés rekordhiányt ért el, és ha csak novembert nézzük, 72 százalékkal nagyobb lett a mínusz a tavalyinál.
Mikor nyert utoljára lottón, vagy olyan játékban, ahol számokat kell eltalálni? – kérdezték a minisztert, aki sajnos nem válaszolt, de adott egy remek befektetési tippet. Emellett miután tavaly megígérte a sikeres 2025-öt, elmondta, miért nem lett az, majd megígérte a sikeres 2026-ot.
Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése után drasztikusan átalakította a költségvetési kiadásokat. A fókuszba a politikai célok, az identitásépítést szolgáló területek kerültek. Sokat költ gazdaságra is, de az évek óta tartó stagnálást nézve azok a pénzek sem hasznosulnak jól.
Figyelem, úgynevezett közmédia: BÁRKI. Egy esetleges Tisza-győzelemről is lényegében ugyanazt mondták, mint ami miatt a kormány és propagandája nekiment a múlt héten egy magyar banki elemzőnek.
Elemzők szerint a miniszter a költségvetési hitelességet akarta javítani, és így elébe menni egy esetleges leminősítésnek. A lépés kockázatos, de akár be is jöhet. Az viszont rontja a megítélését, hogy néhány óra alatt ekkorát változott a kommunikáció, ráadásul a most bemondott számok egy része is nehezen hihető.
Karácsony Gergely levezette, hogy a főváros csak rosszul vagy még rosszabbul tud járni a jelenlegi kilátások alapján.
A gazdaság még mindig stagnál, de hatalmas béremelésre kényszerülhetnek a cégek, aminek rossz vége lehet – mondja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A választási osztogatás miatt viszont nem aggódik.