A magyar költségvetés állapotáról optimális esetben évente több alkalommal is képet kaphatunk: évente egyszer készül egy nagy átfogó zárszámadás, értékeli a költségvetési folyamatokat az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank is, és a költségvetésért felelős minisztérium – jelenleg ez a Nemzetgazdasági Minisztérium – havonta kétszer is közzétesz egy jelentést. Előbbi egy rövidebb, előzetes összefoglaló arról, hogy mekkora hiánnyal vagy többlettel zárta a hónapot a költségvetés, utóbbi pedig, ami két héttel később jelenik meg, a részletes adatokat ismerteti.

Tavaly novemberben azonban Nagy Mártonnak sikerült kiherélnie ez utóbbi, részletes jelentést, amit az első kéthavi folyamatokról éppen hétfőn délelőtt tettek közzé. Az előzetes jelentést a fő mérlegadattal (vagyis a hiány/többlet nagyságával) még lehet érdekesnek és relevánsnak nevezni, bár már itt is problémába ütközik az ember, ha arra kíváncsi, hogy az éves, kormány által meghatározott és jobb esetben parlament által elfogadott hiánycél hány százaléka termelődött ki.

Nagy Márton tavaly novemberben, mindössze 50 nappal az év vége előtt teljesen átírta nemcsak a 2025-ös, de a 2026-os év legfontosabb számait: a GDP várható nagyságát és a költségvetés hiánycélját. Amikor elfogadták az idei költségvetést, még 4218 milliárdos deficittel tervezték lehozni 2026-ot, Nagyék viszont ezt felemelték év végén 5445 milliárd forintra. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy utóbbi számhoz kellene viszonyítani azt a 2106 milliárd forintos hiányt, ami az első két hónapban összejött.

Bár Nagy bemondta ezt az 5445 milliárdot, a költségvetést nem módosították, tehát hivatalosan még mindig a 4218 milliárdos hiánycél az érvényes, amihez mérni kellene. Ha ehhez viszonyítunk, akkor azt lehet kijelenteni, hogy az éves hiánycél fele jött össze két hónap alatt. Ha a módosított összeget nézzük, akkor 38,6 százaléknál járunk.

Még ennél is nagyobb probléma van azonban a részletes jelentéssel. Az ugyanis az egyes bevételi és kiadási sorokon az eredeti előirányzatokat tartalmazza, viszont nem tudni, hogy a megemelt hiánycél melyik sorokon milyen változásokat eredményez. Nagyék ugyanis, mint említettem, nem írták át az idei költségvetést. Márpedig az 1227 milliárd forinttal magasabb hiány jelentős változásokat feltételez az előirányzatoknál.

Ennek fényében pedig nem lehet értékelni sem Nagyék részletes jelentését. Mert hiszen rendben van, hogy két hónap alatt például összesen 9549 milliárd forintot költöttek el, ami az előirányzat 21,8 százaléka. De mennyi a tényleges kiadás, amivel terveznek a módosított hiánycél után? A kiadási oldalon belül az állami vagyonnal összefüggő 30,8 milliárd forint a tényleges előirányzatnak hány százaléka? Vagy a bevételi oldalon az eredetileg tervezettnél várhatóan kisebb gazdasági növekedés, mennyivel módosítja az áfabevételi terveket, a ténylegesen befolyt áfa pedig elmarad az időarányostól vagy sem?

Amit tudunk (a teljesség igénye nélkül):

• 1290 milliárd forintnyi áfa folyt be a költségvetésbe két hónap alatt, ami több mint egy éve ilyenkor.
• Személyi jövedelemadóból 938 milliárd forint folyt be az államkasszába, ami szintén több az előző évinél annak ellenére, hogy Orbán szja-mentessé tette a háromgyerekes anyákat és a 40 évnél fiatalabb kétgyerekeseket is.
• Kamatokra 471 milliárd forintot költött a kormány.
• Nyugdíjakra pedig 1741 milliárd forint ment el,
• a költségvetési szervekre pedig 600 milliárddal költöttek többet eddig, 1902 milliárdot, mint egy évvel ezelőtt.