Sosem volt még akkora hiány a költségvetésben március végén, mint idén. Az áprilisi választások előtt Orbánék szinte teljesen kiürítették az államkasszát, számoltunk be két héttel ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium gyorsjelentésére hivatkozva. Csak márciusban 1313,6 milliárd forintos lyukat ütöttek az államkasszán.

Ezzel együtt az első három hónapban összesen 3420,4 milliárdos hiányt halmoztak fel. (Érdekesség: tavaly november végéig nem jött össze ekkora deficit.) Ez utóbbi az eredeti, költségvetési törvényben rögzített éves hiánycél 81 százalékát teszi ki.

Azt illetően teljes a homály, hogy most mennyi valójában az éves hiánycél. Az elfogadott költségvetésben 4218 milliárd forint szerepel, ezt tavaly, az év vége előtt 50 nappal Nagy Mártonék 5445 milliárdra emelték, amit azonban hivatalosan nem vezettek át a költségvetési törvényen. Az úgynevezett EDP-jelentésében – amit a kormánynak évente kétszer, tavasszal és ősszel kell elküldenie az EU-nak – egy harmadik hiánycélt rögzítettek, 4745 milliárd forintot.

Mindenesetre brutálisan látványos, hogyan engedték el idén az államkassza hiányát Orbánék. Így egy romokban lévő, felelős állami gazdálkodásra nyomokban sem emlékeztető, költségvetésnek nevezett kupacot hagytak a leendő Tisza-kormányra.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán közzétette a részletes államháztartási jelentést, amiből nagyjából kideríthető, hogyan ürítették ki a kasszát.

A bevételi oldalon nincs gigantikus probléma

A részletes adatok alapján bevételi oldalon – természetesen az uniós pénzek hiányát leszámítva – nincsen gigantikus probléma. Még az szja-elengedések sem borították meg jelentősen a folyamatokat. Személyi jövedelemadóból az időarányosnál valamivel több folyt be, 1297 milliárd forint, ez 95 milliárddal, 7,9 százalékkal meghaladja a tavaly március végi szintet. Arányaiban ez a növekedés megfelel a várható idei bérnövekedési ütemnek.

Az áfánál azonban megint gond van, március végéig csak az előirányzat 22,6 százaléka folyt be az időarányos 25 százalék helyett, ami nagyjából 200 milliárdos mínuszt jelent.

Ennél nagyobb problémák vannak a költségvetés kiadási oldalán, hiszen majdnem 3000 milliárd forinttal költöttek többet az időarányosnál. A pénzügyi fegyelem teljes elengedését mutatja, hogy tavaly március végére még „csak” 11 751 milliárd forintot költöttek el, ám idén ennél 2200 milliárddal többet, 13 963 milliárdot.

Végignézve a kiadási tételeken szemet szúrnak a kirívó tételek. A legnagyobb tétel az úgynevezett „költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai” sor. Itt az egész évre tervezett összeg 40 százalékát költötték el, miközben tavaly ugyanekkor az időarányos 25 százalékot sem érte el a teljesítés (22 százalék volt). Forintosítva erre az időarányosnál 2100 milliárddal költöttek többet, a tavaly március végi szintnél pedig szintén 2000 milliárdos a túlteljesítés. A szöveges jelentésben sokat nem árulnak el arról, hogy mire ment a pénz pontosan. Annyi biztos, hogy ebben benne van a költségvetési szervek dolgozóinak fizetése (a fegyverpénzt is itt számolják el), illetve egyebek mellett a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása (erre 40 milliárddal költöttek többet tavalyhoz képest), a normatív támogatások, a turisztikai alap, a nemzeti agrárkártérítés is.

Ehhez képest csak apró tételnek nevezhető, de a tavalyinál 28 milliárddal többet, az éves előirányzat 40,8 százalékát fizették ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapnak: 59 milliárd forintot. Tavaly erre még csak 31 milliárdot költöttek el.

A tavalyi 20 milliárd (21 százalékos teljesülés) után idén 32 milliárdot utaltak ki a Bethlen Gábor Alapnak, ami az éves előirányzat 40,7 százaléka. Sokkal többet kapott a tavalyinál a Nemzeti Kulturális Alap is: míg tavaly március végéig 1,1 milliárd forint ment az alapba, idén kicsivel több mint 10 milliárd, az éves előirányzat 52 százaléka.

Az már nem derül ki a jelentésből, hogy mi indokolta a kiadásnövekedést ezen a téren.