A forint erősödni kezdett a hírre.

Az MNB szerint Parragh „nem látja át a jegybank és a monetáris politika működésének lényeges pontjait”, a nyilatkozatai sokszor megtévesztők.

Egy év nyugdíj! – fogalmazott Parragh úgy, hogy mindenki értse a kormányban is.

Virág Barnabás alelnök arról is beszélt, hogy év végére 11 százalék körül lehet az alapkamat.

Surányi György és Róna Péter szerint a Matolcsy vezette jegybank elhibázott lépései fűtötték az inflációt és vezettek oda, hogy 2000 milliárd forintnál is nagyobb lehet az MNB vesztesége, amit a költségvetésből kell befoltozni.

Pár óra alatt 7 forinttal lett drágább egy euró, miután Virág Barnabás arról beszélt egy interjúban, hogy lassan talán gondolkodik a kamatpolitika lazításán a nemzeti bank.

Lassuló gazdasággal, de a vártnál nagyobb GDP-növekedéssel számol az MNB.

Jelentősen visszaeshet az infláció a következő egy évben, de egy ideig nem lesz olyan alacsony, mint a járvány előtt – így látják a Hold Alapkezelő szakértői. Magyarországon nehezíti a helyzetet, hogy a kormány is beleszól a kamatpolitikába, és még csak nem is keres rajta igazán.

A kamatemelési ciklus lezárása nem jelenti, hogy ne próbálnák tovább szigorítani a monetáris kondíciókat, hogy szűkítsék a likviditást.

11,75 százalék.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke beszélt az inflációról, az árstopról és a Nemzeti Bank és a kormány monetáris politikájáról.

Rendkívüli, de nem teljesen váratlan kamatemeléssel reagált az MNB a gyengülő forintra és a vártnál nagyobb inflációra.

A Fed elnöke szerint még hatszor terveznek kamatot emelni az idén, hogy legyűrjék a 40 éves csúcson lévő inflációt.

Nem az alapkamatot, hanem az egyhetes betéti kamatot emelte ismét az MNB, ahogy egy héttel ezelőtt is. A bejelentésre erősödni kezdett a forint.

A jegybank vezetői szerint az első inflációs hullámon túl vagyunk, de ősszel jöhet a következő, így egy ideig még szükség lesz további kamatemelésekre. Az MNB azt is bejelentette, hogy mostantól kevesebb pénzt nyomtat az államnak, igaz, csak egy kicsivel.