Az MNB tavasszal kezdte saját inflációs célja felülvizsgálatát, részben a kormány által tervezett euróbevezetés miatt. Az erősebb forint dezinflációs hatása beépül az árakba.

Egymás után harmadik ülésén is kamatot csökkentett a monetáris tanács, az alapkamat új szintje 5,5 százalék.

A befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti válság tartósan magasan tartja az inflációt.

Közgazdászok beszéltek számvetésről és újratervezésről az Akadémián. Kanyarban előzésből falnak csapódás, 6000 milliárd a NER-es oligarcháknak ingyen, és magyar euró, ami legkorábban 2032-ben lehet.

Az OTP vezére korrekt együttműködést tervez a Tisza-kormánnyal is.

Nem nyúlt az alapkamathoz az új jegybanki vezetés első kamatdöntő ülésén a monetáris tanács.

A papírforma szerint maradt a 6,5 százalékos alapkamat.

A parlament pont időben módosította a törvényt ahhoz, hogy ezzel most ne legyen dolga a költségvetésnek, de attól még a probléma nem szűnik meg.

A forint erősödni kezdett a hírre.

Az MNB szerint Parragh „nem látja át a jegybank és a monetáris politika működésének lényeges pontjait”, a nyilatkozatai sokszor megtévesztők.

Egy év nyugdíj! – fogalmazott Parragh úgy, hogy mindenki értse a kormányban is.

Virág Barnabás alelnök arról is beszélt, hogy év végére 11 százalék körül lehet az alapkamat.

Surányi György és Róna Péter szerint a Matolcsy vezette jegybank elhibázott lépései fűtötték az inflációt és vezettek oda, hogy 2000 milliárd forintnál is nagyobb lehet az MNB vesztesége, amit a költségvetésből kell befoltozni.

Pár óra alatt 7 forinttal lett drágább egy euró, miután Virág Barnabás arról beszélt egy interjúban, hogy lassan talán gondolkodik a kamatpolitika lazításán a nemzeti bank.

Lassuló gazdasággal, de a vártnál nagyobb GDP-növekedéssel számol az MNB.