„Egyszerűen csalódottságot érzek a kamatdöntéssel kapcsolatban” – mondta a kormányzati médiabirodalomhoz tartozó Index kérdésére Parragh László, az iparkamara Orbán Viktorral erősen szolidáris, őt 3500 forintos kínai órával meglepő elnöke a jegybank keddi lépése után. Az MNB monetáris tanácsa 0,75 százalékponttal csökkentette az alapkamatot – erre az előzetes kommunikációjuk alapján lehetett is számítani –, miközben egyes elemzők szerint 1 százalékponttal is lejjebb vihette volna.

Parragh szerint a monetáris politika „szűklátókörűsége”, sőt, „csőlátása” mára akadálya a gazdasági kilábalásnak. A jegybanki kamatpolitika átmenetileg ugyanis pozitív reálkamat-időszakhoz vezethet – ez akkor következik be, amikor a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke –, ami Parragh szerint több szempontból is aggályos. A pozitív reálkamat ugyanis csökkenti a fogyasztást, ami visszaveti a kereskedelmet, nem ösztönzi a befektetéseket, ráadásul mivel a magyar adórendszer elsődlegesen a fogyasztást terheli, az államháztartási stabilizálását is lassítja.

A monetáris politikában a Facebookozó fotelhuszárok epidemológiai jártasságához hasonlóan elmélyült kamarai elnök szerint az MNB-ben a róluk szóló törvényt sem ismerik. „A jegybank szakembereinek sokkal alaposabban kellene olvasni a saját törvényüket: a 3. paragrafus szerint elsődleges cél az árstabilitás elérése, ám annak veszélyeztetése nélkül köteles támogatni a gazdaságpolitikát” – indokol, és egyben nyomban cáfolja is saját magát.

Az árstabilitás ugyanis Magyarországon 3 +/- 1 százalék. Az infláció decemberben a KSH szerint 9,9 százalék (az Eurostat szerint 9,3 százalék) volt, mindkét értékkel még mindig Európa-bajnokok vagyunk.Az árstabilitástól tehát még igen messze jár a magyar gazdaság, sőt: egyrészt az idei egész éves infláció még bőven 10 százalék fölött lesz, másrészt a várható kormányzati intézkedések (például a jövedéki adó markáns emelése) és a bázishatása kifutása miatt a jövő év elején az infláció mérséklődése tovább lassul.

Parragh az ilyen részletekben nem veszett el – az Index sem –, bedobta viszont a politikai atombombát: „a következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazással kell törleszteni a kötvényeinket (...)

Ha ezt lefordítom hétköznapi nyelvre, akkor egy évnyi nyugdíjat lehetne adni mindenkinek”.

A Matolcsy–Parragh-konfliktus nem újkeletű, már ősz elején volt köztük egy adok-kapok. De Matolcsy és a kormányzati gazdaságpolitika irányítói – elsősorban a volt Matolcsy-beosztott Nagy Márton – között szembenállás is régóta tart.

Ennek már több fordulója volt, Matolcsy legutóbb már délibábokat kergető Orbánról és a miniszterelnök kritikátlan éltetéséről írt, illetve arról beszélt, hogy középtávon bevezethető lenne az euró (amiről a kormány továbbra se nagyon akar hallani). A konfliktusokat olyan kis személyes tényezők színesítik, hogy Parragh válófélben van a feleségétől, attól a Parragh/Horváth Biankától, aki hat évig az MNB monetáris tanácsának tagja volt, és aki októberben Nagy Mártonnak üzent egy tanulmányban az inflációs célokról.

Matolcsy György egyébként papírforma szerint 2025-ig lesz az MNB elnöke, szóval a csetepaté még aligha ért véget.