Ismét kamatcsökkentés, szerdától 10% a jegybanki alapkamat
A nemzeti bank monetáris tanácsa kedden 0,75 százalékponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, így az január 31-től 10 százalék lesz – közölte az MNB. A kamatdöntést a forint árfolyama 389,5 forint/euró környéki árfolyamon várta, de a kamatdöntés bejelentése után pillanatokon belül 387,3 forint/euróig, majd néhány perc alatt 386,6 forint/euró közelébe erősödött.
Az MNB tavaly októberben kezdte az akkor 13 százalékos alapkamat csökkentését, miután szeptemberre egy szinte vitték az egynapos betéti rátát és az alapkamatot (még 2022 őszén az előbbit 18 százalékra emelték, hogy megerősítsék a forint akkor igencsak megrogyott árfolyamát).
Eddig háromszor is 0,75 százalékpontot csökkentettek, ám január közepén Virág Barnabás alelnök kilátásba helyezte az ennél nagyobb, 1 százalékpontos kamatvágást is. A monetáris tanács azonban a kedvező inflációs folyamatok ellenére – a decemberi 12 hónapos infláció már csak 5,5 százalékos volt – az óvatos kamatpolitikát folytatta, és ismét csak 0,75 százalékkal vágott.
A döntés meglepőnek mondható, az MNB-alelnök jelzése nyomán az 1 százalékpontos csökkentést várták inkább az elemzők. A visszaeső infláció miatt így „az MNB által kiemelten figyelt visszatekintő reálkamat 5,25 százalékra emelkedett, ami 2006 óta a legmagasabb szint” – írja a Portfolio.hu, megjegyezve: „egyre nagyobb a nyomás a jegybankon, hogy ha megteheti, akkor a gazdasági növekedés élénkítése érdekében gyorsítson a kamatcsökkentésen”.
Megint a forintgyengülésre figyelt az MNB?
Az MNB-t újra komoly dilemma elé állíthatta a forint gyengülése, a mai döntéssel azonban az óvatos utat választotta – reagált a döntésre Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte „a monetáris politikai értelemben szigorú/óvatos döntés mögött feltehetően két meghatározó indok húzódik meg”.
Az egyiknek a fejlett jegybankok felől érkező ellenszelet tartja, azt, hogy a kamatvágási várakozások visszafogása a fejlett piaci hozamok emelkedéséhez vezetett, épp akkor, amikor a hazai jegybank a lazítás ütemének felgyorsítását jelentette volna be. A másik a forint elmúlt hetekben tapasztalt leértékelődése: az euró több mint 10 forintot drágult azóta, hogy szó volt a kamatcsökkentés felgyorsításáról. Kiss szerint ez a lassabb ütemű csökkentés „feltehetően a hazai eszközökkel kapcsolatos kockázatkerülést hivatott megállítani, de kérdéses, hogy ez a 25 bázispontnyi szigor a piaci várakozásokhoz képest elegendő lesz-e”.