A jegybank vezetői szerint az első inflációs hullámon túl vagyunk, de ősszel jöhet a következő, így egy ideig még szükség lesz további kamatemelésekre. Az MNB azt is bejelentette, hogy mostantól kevesebb pénzt nyomtat az államnak, igaz, csak egy kicsivel.
Eszerint komolyan gondolták a szigorítási ciklust, ami addig fog tartani, amíg az immár 5 százalék feletti infláció vissza nem tér az elképzelt 3 százalék közelébe.
Holnaptól 0,60 százalékról 0,90-re nő a jegybanki alapkamat. Matolcsy szerint az infláció a sikeres magyar újraindítás árnyoldala, és addig folytatják a kamatemelést, amíg nem sikerül az inflációt visszaterelni a fenntartható szintre.
Nagyrészt az üzemanyagok drágulása és az adóváltozások miatt.
Ahogy az várható volt.
Az előző, júniusi ülésen is 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentették az alapkamatot, ami 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.
Milyen inflációs nyomás, milyen forintgyengülés he?
A monetáris tanács ellenszavazat nélkül döntött így.
Az alapkamat egyelőre maradt, de ez valamikor változhat.
Növekedés, növekedés, növekedés.
A parlament jóváhagyta Parragh Bianka kinevezését, havi hárommillióért ülhet be a legfontosabb monetáris testületbe, igaz, korábban kevéssé foglalkozott ilyesmivel.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, Parragh Bianka több tanulmányt is készített a jegybanknak, de azokért persze pénzt nem kapott.
Parragh Bianka közgazdász, bár pont monetáris politikával nem foglalkozott eddig.
A törvényes rend helyreállítója: Kardkovács Kolos.
Azzal, hogy Bártfai-Mager Andrea kormánybiztos lett, le kellett mondania. Így viszont törvénysértő állapot alakult ki. Matolcsy írt is emiatt Kövérnek.