Varga Mihály MNB-elnök szerint a gazdasági és inflációs adatok alapján most lehet itt az alkalom, hogy a kormány kivezesse a kiskereskedelmi árrésstopot. Varga erről a monetáris tanács kamatcsökkentő döntése után beszélt. A jegybankelnök azt hangsúlyozta, hogy az inflációs pálya jól alakul, ezt egyaránt segíti az erősebb forint és az alacsonyabb élelmiszer- és energiaárak, és a geopolitikai feszültség enyhülésével a globális környezet is kedvezőbbé vált.

„Az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetésével sem emelkedne a jegybanki cél fölé, vagyis ez nem veszélyeztetné az árstabilitást”

– mondta Varga a Portfolio tudósítása szerint.

Az árstopokat 2021 után kezdte a kormány bevezetni, aminek számos nem kívánt következménye volt az áruhiánytól az importproblémákon át más, ársapkákkal nem érintett termékek árának emelésééig. A kivezetésnek is megvannak a kockázatai, elsősorban az inflációnövelő hatás – ez azonban Varga szerint most kezelhető lenne.

A jegybankelnök arról beszélt, hogy az inflációs várakozások érdemben csökkentek márciushoz képest, ez kedvező irányú elmozdulás, de a tartósságáról még meg kell győződni. Varga azt jelezte, hogy az MNB egyelőre nem csökkenti a jelenlegi három százalékos inflációs célt, de az ő kiindulópontjuk is az, hogy az infláció mindenki számára csak hátrányokkal jár.

Kedden a Monetáris Tanács 0,25 százalékkal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot. A magyar kamatcsökkentés némileg szembemegy a nemzetközi kamatemelős trenddel, és ez még csak a kezdet. Eleve sokan már most merészebb, 0,5 százalékos kamatcsökkentésre számítottak, és Varga elmondása szerint volt is vita a Monetáris Tanácsban: az ülés nem volt egyhangú, a döntő többség szavazott a 25 bázispontos csökkentésre.

Az MNB elnöke ugyanakkor további kamatcsökkentést jelzett előre már a nyári hónapokra, és mint kiderült, ez két további 25 bázispont csökkentést jelenthet. Ez alapján szeptemberre most 5,5 százalékos alapkamat tűnik a legvalószínűbbnek - ilyen alacsony utoljára 2022 tavaszán, a nagy inflációs hullám előtt volt az alapkamat.

Varga egyébként is kedvező gazdasági folyamatokról számolt be. Mint mondta, a forint országspecifikus okokból erősödött az elmúlt hónapokban, és az inflációs kockázatok mellett a magyar állampapírok hozamai is érdemben csökkentek.

A jegybank ezek alapján javította a gazdasági növekedési kilátásokat: az MNB friss várakozása szerint 2026-ban 2,0 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, míg 2027-ben három százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg romlik, majd egyensúlyi szint körül alakul szerintük. Az áprilisi választások előtti utolsó előrejelzésében az MNB még alacsonyabb, 1,7 százalékos növekedéssel számolt az idei évre.

A növekedést egyelőre elsősorban a fogyasztás hajtja: a konjunktúraindexek érdemben javultak, és a jegybank előrejelzései szerint a következő években is bővülhet a fogyasztás, 2027-től pedig a beruházások is élénkülhetnek. A külső kereslet viszont várhatóan gyengébben alakul, ami visszafogja a növekedést.