A monetáris politika új szakaszába lépett, az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé tette, hogy az MNB csökkentse az alapkamatot – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden a jegybank monetáris politikájáról szóló online sajtóbeszélgetésen.
Virág beszéde előtt egy órával tette közzé az MNB, hogy a jegybank monetáris tanácsa az elemzőket és a piacot kissé meglepő módon jelentős, 0,75 százalékpontos kamatcsökkentésről döntött, így szerdától 12,25 százalék lesz az eddig, tavaly szeptember óta 13 százalékos alapkamat.
Az MNB alelnöke ugyanakkor beszélt arról, hogy erősödnek a külső kockázatok és romlik a geopolitikai helyzet. Ezek miatt a nemzetközi pénzpiaci és világpolitikai fejlemények – utóbbiban az ukrajnai háború mellett a gázai konfliktus kirobbanását említette – óvatosságra intik a jegybankot. Ezért született az a döntés, hogy a korábbinál kisebb ütemben folytatódjon a kamatcsökkentés (a korábban 18 százalékos irányadó kamatszintet az elmúlt öt hónapban 1-1 százalékpontokkal vitték le szeptember végéig 13 százalékra).
A kamatcsökkentéseknek várhatóan még nincs vége: az év végi befektetői kamatvárakozás 11 százalék körül van, ez a jelenlegi információink alapján reális forgatókönyv, mondta Virág.
Az infláció nem játék, mondta az alelnök, az ellen küzdeni kell 2024-ben is, nem lehet megnyugodni a mostani nagyon kedvező trendek ellenére sem. Az MNB arra számít, hogy az infláció az év végén várhatóan 7-8 százalék lesz, de az erősödő külső hatások miatt indokolt lehet továbbra is a körültekintés – mondja Virág. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy az üzemanyagok árrésének csökkenése megkezdődött, ami látszik is a benzinkúti árakon, azt pedig egyenesen gazdaságtörténeti sikernek, hogy egy éven belül a tartósan 20 százalék feletti tartományból egy számjegyűre csökken az infláció.
A romló nemzetközi befektetői hangulatot jelzi Virág szerint az elmúlt egy hónap hozamemelkedése is a fejlett piacokon. A magasabb hozamkörnyezet egy új kamatközeget állított elő a világban, több mint egy évtized után a fejlett piacokon visszatértek a pozitív reálkamatok. Ez elszívhatja a tőkét a feltörekvő piacokról, erre reagálni kell, ami szintén pozitív reálkamat-környezet kialakításához vezet a legtöbb országban.
Virág arról is beszélt, hogy a 3. negyedévben kikerülhetett a gazdaság a recesszióból, hogy az infláció az év végére egy számjegyűvé válik, és minden esély megvan az infláció további csökkenésére. A hazai reálkamat szeptemberen pozitív tartományba került, és az év végéig fokozatosan emelkedni fog, a vártnál is kedvezőbb lehet a folyó fizetési mérleg.