Az MNB monetáris tanácsa kedden tartott kamatdöntő ülést. Az eddigi 13 százalékos kamatszintet 0,75 százalékponttal 12,25 százalékra csökkentették. Az új kamatszint szerdától hatályos.
Az úgynevezett overnight (O/N) jegybanki betét kamata az alapkamat csökkentésével párhuzamosan 11,25 százalékra változott, míg az O/N fedezett hitelé 13,25 százalékra. Ezek szintén 0,75-0,75 százalékpontos csökkenések.
A kamatdöntés hírére a forint gyengüléssel reagált, a kettőkor még 381,34 forintos euróár néhány perc alatt 383 forint fölé emelkedett, itt viszont megállt a forintgyengülés.
A monetáris politika új szakaszába lépett, az erőteljes dezinfláció és az ország sérülékenységének csökkenése lehetővé tette, hogy az MNB csökkentse az alapkamatot – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden a jegybank monetáris politikájáról szóló online sajtóbeszélgetésen (a tájékoztatóról szóló részletesebb cikkünket itt olvashatja). Virág beszéde előtt egy órával tette közzé az MNB, hogy a jegybank monetáris tanácsa – az elemzőket és a piacot kissé meglepő módon – 0,75 százalékpontos kamatcsökkentésről döntött, így szerdától 12,25 százalék lesz az eddig, tavaly szeptember óta 13 százalékos alapkamat.
Az MNB alelnöke ugyanakkor beszélt arról, hogy erősödnek a külső kockázatok a nemzetközi pénzpiaci közegben, ezért a korábbinál kisebb ütemben folytatódik a kamatcsökkentés (a korábban 18 százalékos irányadó kamatszintet az elmúlt öt hónapban 1-1 százalékpontokkal vitték le szeptember végéig 13 százalékra). Virág beszélt arról is, hogy a kedvezőtlen geopolitikai környezet is óvatosságra inti a jegybankot, valamint arról, hogy az infláció elleni küzdelmet 2024-ben is folytatni kell.
Az MNB az alapkamatot 2022 szeptemberében emelte az addigi 11,75 százalékról 13 százalékra. Ezután tavaly októbertől az irányadó kamatszintet változtatta, előbb 18 százalékra emelte, majd azt a 18 százalékot az elmúlt hónapokban ötször 1-1 százalékponttal az alapkamat szintjéig csökkentette.
A mostani kamatdöntés előtt megoszlottak az elemzők várakozásai: volt, aki 1 százalékpontos csökkentést sem tartott kizártnak, de sokan azt prognosztizálták, hogy nem nyúl a monetáris tanács a kamatszinthez.
„A lépéssel az MNB némiképp meglepte a piacot, amely ennél óvatosabb kamatcsökkentésre számított” – reagált a döntésre Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A forint azonnali, de nem drasztikus gyengülése szerinte azzal magyarázható, hogy a piacok arra számítottak: a jegybank már most pozitív reálkamatot alakít ki a forintbefektetéseken. „Erre most még várni kell, de a következő hónapok várhatóan gyors inflációcsökkenése decemberre így is értelmezhető szintű reálkamatot alakíthat ki” – fogalmazott Kiss.
Szerinte a mai döntést igazolhatja az EU-s források esetleges felszabadítása, ellene szólhat viszont az energiaárak további emelkedése, ami érzékenyen érintheti a magyar infláció csökkentési erőfeszítéseket.
A döntés enyhe meglepetés az elemzők többségének várakozásához képest, ezt írja a Portfolio.hu is, amely szerint „a jegybank elsősorban a pozitív visszatekintő reálkamat fenntartását és a nemzetközi környezetet tarthatta szem előtt a döntéskor. Az MNB az utóbbi hónapokban többször is kiemelte a pozitív reálkamat szükségességét, több mint hét év után először szeptemberben esett az infláció a legutóbbi ismert irányadó kamat alá”.