• Szerdán Budapestre érkezik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
• Máshova egyébként sem nagyon mehetne, hiszen a világ és az Európai Unió jelentős részében a letartóztatást kockáztatná.
• Sokan hazájában sem látják szívesen az Izrael demokratikus hagyományait felrúgó, vég nélkül háborúzó miniszterelnököt.
• Netanjahu akkor érkezik Magyarországra, amikor otthon már azzal vádolják, hogy embereinek pénzügyei összeértek a Hamászéival.

Alig néhány órával azután, hogy 2024 novemberében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, Orbán Viktor egyrészt kifakadt a döntés ellen, másrészt azonnal meghívta kollégáját Magyarországra:

„Ez a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, ráadásul még olaj is a tűzre. Ezért nincs más választás, mint ellenszegülni ennek a döntésnek, ezért még a mai nap során meg is fogom hívni Benjamin Netanjahut, aminek semmilyen következménye nem lesz rá nézve. Ellenszegülünk az elfogatóparancsnak, ha elfogadja a meghívást.”

Netanjahu akkor még csak kedvesen megköszönte a meghívást, most viszont már azt is tudjuk, hogy el is fogadta azt. Az izraeli miniszterelnök ugyanis biztos lehet abban, hogy Magyarországon, szemben a világ jelentős részével, nem fogják foganatosítani a hágai elfogatóparancsot.

Budapest nem Hága

A Nemzetközi Büntetőbíróság 2021 óta vizsgálja, hogy történtek-e nemzetközi bűncselekmények (például népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények vagy háborús bűncselekmények) az Izrael által megszállt palesztin területeken. Végül 2024 novemberében adtak ki elfogatóparancsot adtak ki Netanjahu, Joav Gallant akkori izraeli hadügyminiszter és a Hamász vezetői ellen. A Nemzetközi Büntetőbíróság szerint a két izraeli vezető büntetőjogi felelősséget visel 2023. október 7. és legalább 2024. május 20. közt civilek megtámadásáért, éheztetéséért és megöléséért, valamint egyéb nemzetközi bűncselekményekért.

Az elfogatóparancs hírére Orbán Viktoron, az akkor még hivatalban lévő Biden-kormányon és a már amerikai elnökké választott Donald Trumpon kívül kevesen álltak ki Netanjahu mellett. Abban azért volt különbség az egyes európai országok közt, hogy vezetőik mennyire részletesen taglalták, mit kezdenének Netanjahuval, ha az megjelenne náluk. Volt, aki egyértelműen kijelentette, hogy ebben az esetben bizony letartóztatnák az izraeli miniszterelnököt, míg mások, például az olaszok és a németek inkább csak arról beszéltek, hogy „vizsgálják”, pontosan milyen kötelezettséget ró rájuk a hágai elfogatóparancs.

A magyar kormány álláspontja viszont világos volt: semmilyet. Bár Magyarország 2002-ben több mint 120 országgal együtt írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumot, és a parlament ratifikálta is azt, azóta sem hirdették ki, és a magyar jogrendszert sem hozták összhangba a statútummal. Erre hivatkozott a magyart kormány akkor is, amikor a Putyin ellen 2023 márciusában kiadott hágai elfogatóparancs után közölték, ha az orosz elnök Magyarországra látogatna, nem tartóztatnák le. A magyar alkotmány ugyanis leszögezi, hogy más országok vezetői immunitást élveznek, amit semmilyen nemzetközi jogi kötelezettség nem írhat felül.

Budapest nem Tel-Aviv

Putyin, biztos ami biztos, már nem jár olyan lelkesen Budapestre, mint a hágai elfogatóparancs kiadása előtt, Netanjahu viszont végül elfogadta Orbán Viktor meghívását. Az utóbbi években a globális szélsőjobboldal, aminek egyik legsikeresebb képviselője a magyar miniszterelnök, és az izraeli kormány korábban elképzelhetetlenül jó viszonyba kerültek egymással. Leginkább azért, mert Netanjahu, aki az 1996 óta eltelt 29 év több mint felében állt az izraeli kormány élén, és 2009 óta összesen másfél év volt, amikor nem ő volt hazája miniszterelnöke, ma már olyan, szintén szélsőjobboldali koalíciós partnerekkel vezeti az országot, akiket, ha nem izraeli zsidók lennének, sokan egyszerűen neonácinak neveznének.

2022 novemberében, amikor Netanjahunak sikerült leváltania az utolsó, nélküle alkotott izraeli kormányt, tulajdonképpen muszáj volt hatalomra jutnia. Ekkor már évek óta húzódtak különböző bírósági ügyei, amelyekben többek közt korrupcióval vádolták. Már 2018-ban vádat emeltek ellene, de a hosszas jogi csűrés-csavarásnak köszönhetően máig semmilyen ítélet nem született. Maga Netanjahu mindent tagad, de folyamatosan ott lebeg felette a több éves börtönbüntetés veszélye. Hatalmi pozícióból pedig könnyebben tud tenni azért, hogy végül ne ítéljék el.

2022 novembere és 2023. október 7-e közt Izraelt korábban elképzelhetetlen belső feszültségek marták. Netanjahu, amint hatalomra jutott, megpróbálta a független izraeli igazságszolgáltatást a politika alá rendelni egy törvénycsomaggal, ez azonban hatalmas tüntetéshullámot indított el az országban, amiken vállt vállnak vetve vonultak IT-szakemberek, vadászpilóták, konzervatív jogászok és LMBTQ-aktivisták. Az ország legnagyobb városában és gazdasági motorjában, a liberális Tel-Avivban volt olyan tömegdemonstráció, amin 120 ezren vettek részt.