Kamatstop kisvállalkozásoknak, árstopok maradnak – újra bomba formában értzi magát a kormány

A lényeg: a kkv-nél is kiterjesztik a kamatstopot a változó kamatú hitelekre. November 15-étől lép érvénybe, automatikusan, június 28-i szinten. Jövő júliusig lesz érvényben. A bankrendszerre hárítják a terhet.

A Magyar Fórum munkatársa kérdezett, Gulyás Schiffer Andrásra hivatkozik a válaszában, azt az interjút felhozva, amiben az LMP-alapító ügyvéd azt mondta, hogy az Antony Blinkenek és Sanna Marinok legalább akkora háborús uszítók, mint a Putyin-féle adminisztráció. Ez így ebben a hármasban (Magyar Fórum-Gulyás-Schiffer) szép összeállás.

hogy cserébe mi az EU-s szankciókat támadjuk, az Gulyás szerint téved. Ezek szerint az oroszok kérése nélkül plakátozta tele bombákkal az országot a kormány.

Mert Magyarország akkor nem egy katonai szövetséghez akart csatlakozni, hanem semlegességet akart. Egyébként pedig 1956-ban Szuez és Budapest között a Nyugat nem Magyarországot választotta.

Mondta Gulyás, bár ezzel nem oldotta fel azt a probémát, hogy a kormány szerint hogyan lehet békét teremteni, ha az oroszok nem vonulnak ki Ukrajnából.

Gulyás szerint "a kormány ennyire képes", az EU-ban így is Magyarországon a legmagasabb a lakossági rezsitámogatás.

Akkor publikálja az MNB az inflációs előrejelzését.

Erősítette meg Nagy Márton. 80 milliárd lehet ez az összeg, de a megnövekedett kamatok a bankoknak extraprofitot hoznak, igaz, azt adóztatják is. Nagy szerint a bankrendszer elviseli ezt majd.

Ugyanakkor rossz hír, hogy a feltárásuk nagyon költséges. Térkép ugyan van arról, hogy hol érdemes fúrni, de így is két évig tart.

Mondta Gulyás arra a szokatlan megoldásra, hogy Orbán nagy tömegrendezvény helyett Zalaegerszegen zárt körben tart majd beszédet.

Gulyás szerint a tervek megvannak, de ez óriási, euróban is milliárdos befektetést, ekkora pénzforráshoz pedig az uniós hitelből juthatnak hozzá. A miniszter szerint a hálózat jól bírta, amig a napelemelnek nem volt ekkora felfutása, de most változott a helyzet. A rezsicsökkentés miatt nem jutott forrás a fejlesztésre? - kérdezték Gulyástól. Szerinte kérdés, hogy az elmúlt tíz évben többet kellett volna-e fizetni az áramért és a gázért, hogy abból finanszírozzák a felújításokat.

Mert vannak gondos gazdák, és egyébként is, az államnak be kell tartatnia így is a szabályokat. Ezzel arra a kérdésünkre válaszolt hogy a természetvédelmi területeknél megfelelő garanciát ad-e, hogy az új tulajdonosnak csak évente egy jelentést kell készítenie, és a Greenepeace felhábroítónak tartja, hogy a kormány a természeti területeken adna el ingatlanokat.

Ezt a következő kérdésünk a jogszabályt benyújtó Nagy Mártonhoz. Egészen pontosan arra voltunk kiváncsiak, hogy mekkora bevételre számítanak ebből, milyen konkrét vagyonelemekről van szó (nem kaptunk választ), és mit szólnak ahhoz, hogy a Greenpeace tiltakozik a természetvédelmi területeken álló ingatlanok értékesítése ellen. Nagy Márton szerint itt volt az ideje, hogy hozzányúljanak a vagyontörvényhez. Számos olyan ingatlan van az állam tulajdonában, ami jobb helyen van magánkézben, mert a befektető jobban tudja hasznosítani. Közben pedig bevételhez is jutnak, ami fontos a jelenlegi gazdasági helyzetben. Szerinte ezzel két legyet ütnek egy csapásra. 5 milliárdról 25 milliárdra emelkedett az az összeg, ami a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél vagyonértékesítése volt előrejelezve. Ezután Nagy belement abba, hogy miért kellene az államnak gyertyatartókat raktározni, hosszas gondolatmenet volt, nem minden elemben követhető.

- mondta Gulyás a kérdésünkre. Arról érdeklődtünk, hogy az 5 kölcseys tanárt kirúgták, miután másodszor is részt vettek a polgári engedetlenségben, (ami feltüzelte a tüntetéseket), de azóta nem érte ilyen retorzió a tanárokat. Gulyás szerint az ő álláspontja továbbra is egyértlemű: be kell tartani a jogszabályokat, ami a sztrájokat engedélyezi. (Korábban beszélt arról, hogy a polgári engedetlenséget a tanárok esetében nem tartja indokoltnak.)

Mitől függ, hogy milyen kifejezést használnak? - kérdezte a kollégánk. Hogy mi okozza a jelenlegi helyzetet - válaszolta Gulyás Gergely. Azzal a miniszter nem ért egyet, hogy azt sugallnák, hogy a pénzromláshoz a háborúnak semmi köze, nyilván a szankciók sem lettek volna a háború nélkül és a pandémiából való kilábalás is az inflációt növelte, de annak a mértéke a harmada lenne a mostaninak, ha nem lettek volna az energetikai szanckiók. Gulyás szerint pillanatnyilag finanszírozzuk a háborút, az oroszok megkeresték már most azt a pénzt a magas energiaárak miatt, amit csak jövőre kerestek volna. Ezért morálisan sem állunk erős alapokon a szankciókkal.