Spoiler: „A miniszterelnök úr a megfelelő helyre a megfelelő embert találta” - mondta Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke azután, hogy meghallgatták az Orbán Viktor által a gazdaságfejlesztésre kiszemelt Nagy Mártont.

Nagy Mártonnál még az sem teljesen világos, hogy milyen területek is tartoznak majd hozzá a sok gazdaságért felelős kormánytag között. Ebben ő segített, amikor felsorolta a hatásköreit és a felelősségét:

• nemzeti pénzügyi szolgáltatások
• pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozása
• nemzetközi pénzügyi kapcsolatok
• gazdaságfejlesztés
• versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeresze
• állami vagyon
• postaügy.

Ehhez képest igen hangsúlyos volt a meghallgatáson, hogy növelni kell az élelmiszer kiskereskedelemben a magyar tulajdonú cégek arányát. Úgy, ahogy korábban ez sikerült a bankszektorban, az energetikában és a médiában.

A Nagy által bemutatott táblázat szerint a bolti vegyes kiskereskedelemben a 2010-es 39 százalékról 2020-ra 33 százalékra csökkent a magyar tulajdon aránya.

Hogy hogyan akarja a kormány növelni a hazai arányt a külföldiek rovására, arra Nagy a meghallgatása után kérdésünkre azt mondta, hogy alapvetően ma is vannak az élelmiszer-kiskereskedelemben hazai tulajdonú cégek (Coop, Reál, CBA). „Ha azt gondoljuk, hogy ez az ágazat fontos, márpedig fontos, föl kell erősíteni olyan cégeket, akik képesek versenyezni a külföldiekkel” - közölte.

Arra az újságírói kérdésre, hogy hogyan lehet ezt megtenni úgy, hogy az EU is elfogadja, a miniszterjelölt válasza az volt, hogy ez versenykérdés. „Tessék megnézni azt, hogy a bankrendszerben ez hogy sikerült az elmúlt 12 évben. Ott megszületett a többségi magyar tulajdon. Az energiaiparban hogy sikerült ez? Meg kell nézni. Ha vannak erős magyar cégek, akik hajlandóak invesztálni az élelmiszeriparba vagy a kiskereskedelembe, akkor adott esetben piaci folyamat megvenni valakitől egy céget vagy vállalatot, aztán azt hazai kézben működtetni. Az a kérdés, hogy ki lát ebben fantáziát. De az élelmiszeriparban azért, főleg a háború miatt, lássunk fantáziát”.

Nagy azt mondta, hogy ő csak a feladatról beszélt, arról nem, hogy azt milyen eszközökkel lehet elérni. Az eszköztár a kormány feladata. A kereskedelempolitika az agrárminisztériumhoz fog tartozni, idővel ki fognak dolgozni erre egy tervet.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt kérdezte Nagytól, hogy milyen munkamegosztás lesz a gazdaság irányítói között, hiszen az elmúlt években volt egy Varga Mihály-Matolcsy György közötti cicaharc, és most Nagy Márton révén belépett egy harmadik szereplő is.

Nagy azt mondta, hogy rengeteget tanult Vargától, nála jobban senki sem ismeri a költségvetést, és a jegybankelnöknek is bókolt azzal, amikor közölte: „sokkal szegényebb lennék, ha nem szolgáltam volna Matolcsy György mellett”.

A munkamegosztásról azt mondta, ők hárman egy háromszöget alkotnak majd, a pontok össze lesznek kötve, együttműködnek és kooperálnak majd, de mindhárman csak javaslatokat tesznek, a végső döntést az ügyekben amúgy is a miniszterelnök hozza majd. Magáról mindenesetre közölte: nagyon gyorsan és nagyon kreatívan dolgozik majd.

Kiderült még a meghallgatáson, hogy szívesen szólja le Brüsszelt. Például abban, hogy nem készítettek olyan számításokat, mint mi, hogy milyen következményekkel járna az azonnali orosz olaj- és gázembargó. Márpedig ez felelőtlen magatartás az EU-részéről Nagy szerint. De az európai központi bank sem lépett fel eddig az infláció ellen.

És miniszterként vélhetően bele fog állni pártpolitikai vitákba is. Az élelmiszerek áfájának csökkentését sürgető jobbikos Z. Kárpát Dánielnek válaszul azt mondta, hogy egyes alapélelmiszerek áfáját már korábban csökkentették 5 százalékra, de azt a baloldali képviselők nem szavazták meg. Az áfakérdéskör egyébként szerinte veszélyes dolog, mert bizonyos szinten túl nem jut el az áfacsökkentés a fogyasztókhoz, azt a kereskedők lenyelik. És mivel az élelmiszer-kiskereskedelem többsége külföldi kézben van, őket nem kéne támogatni.

Nagy szerint magyar többségre lenne szükség az építőanyag-iparban és a biztosítási piacon is.

Amit Nagy Márton nagyon sokszor elmondott a meghallgatása alatt: önálló és önellátó gazdaság kell. Ezt erősítette meg szerinte a covid, majd a szomszédban zajló háború is. Szintén sokszor ismételgetett jelszó volt a fenntartható felzárkózás.

A gazdaság főbb számairól ezt mondta:

• A költségvetési hiány tavaly 6,8 százalék volt, idén 4,9 százalékra tervezik, jövőre 3,5 százalékra.
• A folyó fizetési mérleg GDP arányos hiánya tavaly 3,1 százalék volt, idén 2,8-5,3 százalék között lehet, jövőre -1,5-0,1 százalék között lehet.

Az infláció tavaly 5,1 százalék volt, 2022-ben 9-10 százalék körül lehet, jövőre 3,3-5 százalék. (2023 végére 3 százalék körül várja).

A magas inflációnak 80 százalékban globális okai vannak (covid és orosz-ukrán háború). Szerinte addig, amíg ilyen magas az infláció, nem várható, hogy kivezetik az ársapkákat, és vizsgálják azt is, hogy be kell-e vezetni több területen.

Beszélt arról is, hogy a magyar euró rövid-, de középtávon sincs napirenden.

Mint a meghallgatás után elmondta: az eurót akkor érdemes átgondolni, ha elérünk egy bizonyos fejlettségi fokot. Az egy főre eső GDP esetében az EU-átlag 76 százalékán állunk jelenleg, ez még nem a megfelelő szint. „Ha megnézzünk a korábban csatlakozó országokat, akik egy alacsonyabb fejlettségi foknál léptek be, mint Szlovákia, Görögország és Portugália, őket már megelőztük, náluk nem valósult meg az a konvergencia, amit mindenki áhított az euró bevezetésétől. Magyarország nem követheti el ezt a hibát. Föl kell zárkózni önálló és önellátó gazdasággal, ha fölzárkóztunk, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy föladjuk-e ebből az önállóságból a monetáris politikai részt”.

Nagy azzal számol, hogy ha az EU átlagos növekedésénél 3 százalékpontos többletünk lesz, akkor a jelenlegi 76 százalékról 2030-ra érhetjük el az egy főre jutó GDP-ben az EU-átlag 90 százalékát. Ha 3,5 százalékpontos lenne a magyar növekedési többlet évente, akkor lenne meg az évtized végére a 100 százalék.

Nagy arra is felhívta a figyelmet, hogy az országon belül igen jelentősek a különbségek, miközben Budapest az unió fejlettségi átlagának 153 százalékán áll, egyes vidéki régiók 50 százalék körül teljesítenek. Az "ollót zárni kell" - közölte.

A felzárkózás pedig akkor lehet fenntartható, ha családalapú, munkaalapú, az ország „kifektető” lesz. Vagyis külföldi piacokra kell lépniük magyar cégeknek, a stratégiai ágazatokban pedig többségi hazai tulajdon lesz, így itthon marad a profit. 2021-ben a profitegyenleg 6,6 milliárd eurós hiányban volt. A külföldi vállalatok profitja 8,5 milliárd euró volt itthon, a magyar vállalatok külföldről csak 1,9 milliárd profitot hoztak haza.

Nagy Márton bemutatta a munkatársait is: Fónagy János lesz a parlamenti államtitkár, Lóga Máté és Túri Anikó lesznek még szakállamtitkárok.