Elemzők szerint a miniszter a költségvetési hitelességet akarta javítani, és így elébe menni egy esetleges leminősítésnek. A lépés kockázatos, de akár be is jöhet. Az viszont rontja a megítélését, hogy néhány óra alatt ekkorát változott a kommunikáció, ráadásul a most bemondott számok egy része is nehezen hihető.
A gazdasági csúcsminiszter stílusosan április 1-jén mondott egy számot, hogy mennyivel nő a GDP a harmadik negyedévben.
A nemzetgazdasági miniszter évek óta kergeti a 4 százalékos gazdasági növekedést. Mindig ezzel számol a következő évre, de sose jön össze. Talán majd jövőre.
Kirobbanó eredménynek ez sem mondható, a pocsékul sikerült első negyedévhez képest is csak 0,4 százalékos volt a bővülés. Nem csoda, hogy Nagy Márton tegnap tovább módosította az éves GDP-előrejelzését, és már csak 1 százalékos gazdasági bővülésre számít a kormány.
A gazdasági csúcsminiszter évek óta látja a szebb jövőt, de amikorra megérkezik, mindig elcsúful. Idén háromnegyed évre előre tervez, holott néhány hónapra sem tudja eltalálni, mi fog történni.
Jövő szilveszterre ajánljuk mindenkinek, aki szereti.
Az elemzők szerint 3,4 százaléknál kisebb lehet a gazdasági növekedés, az infláció pedig 3,2 százalék helyett inkább 5-össel fog kezdődni.
3,4 százalék? Ne röhögtess!
Az Európai Bizottság más jövőt lát, mint a kormány, ráadásul a legutóbbi, februári prognózishoz képest drasztikusan rontotta a kilátásokat.
Az évet 4 százalékos előrejelzéssel kezdte a kormány, a múlt héten 0,8 százalékot jelentettünk az EU-nak.
4-5 százalékon tetőző infláció 2022-ben, Európa-bajnok magyar gazdasági növekedés 2023-ban, két számjegyű infláció az Egyesült Államokban. A nemzetgazdasági miniszter a tőle megszokott munkabírással ontja magából a jóslatokat, amik aztán köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.
A jegybank új prognózisa szerint javultak az idei inflációs kilátások, 5 helyett legfeljebb 4,5 százalékkal drágulhat az élet.
Egy friss felmérés szerint a magyarországi vezérigazgatók sokkal pesszimistábbak a kormánynál, de azért jobb évet várnak a tavalyinál.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint a hatósági ár áruhiányt, az év eleji szja-visszatérítés még magasabb inflációt okozott.
Korrigálnia kellett az IMF-nek az idei román gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát.