„A kibontakozó új világrendben az orosz agresszióra válaszul hozott szankciók a létfeltételeit szüntették meg annak a termelési szerkezetnek, ami a fejlett európai technológiára és az olcsó, könnyen beszerezhető orosz energiára, nyersanyagra épült, s évtizedeken át az európai gazdaságstratégia alapja volt” - írja Portfólión megjelent véleménycikkében Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, 1997 és 2009 között az Állami Számvevőszék elnöke.

A 2023-as várakozásokról azt írta, hogy az eredetileg alapul vett 4,1 százalék helyett csupán 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel lehet számolni az elhúzódó háború, az energiakrízis, a globális növekedés lassulása, valamint az infláció miatt.

A költségvetésben az eredeti társadalompolitikai célok biztosítottak, ha semmi váratlan nem történik, lesz fedezete a rezsicsökkentés megőrzésének, a családok támogatásának, az idősek védelmének, a honvédelem erősítésének és a menekültek megsegítésének. Kovács kockázatosnak nevezi ugyanakkor, hogy a költségvetési intézmények kiadási előirányzatai a magas infláció ellenére sem emelkednek.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint 2023 nehéz első féléve után kezdődhet a kilábalás, 2024 pedig a kitapintható fejlődés éve lehet.

Kovács néhány kritikát is megfogalmazott. A hatósági árak fenntartása időszakos áruellátási gondokkal jár, ahogy az üzemanyagok esetében is láttuk. Az infláció okai között pedig az év eleji szja-visszatérítést és az ársapkákat is megemlítette.