„Semmi túlzás nincs abban, amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben” – mondta Orbán Viktor egy héttel ezelőtt a Kossuth rádióban, miután Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást. Ezek után a miniszterelnöki gondolatmenet szerint már nincs akadálya annak, hogy jöjjön a várva várt gazdasági fordulat, és újra lendületesen növekedjünk, gyarapodjunk. Igaz, Trump tervei Orbán öröme ellenére nagyon fájhatnak majd a magyar gazdaságnak. Mindenesetre be lehetett adni a békeköltségvetést a parlamentnek, amelynek értékelésében a Költségvetési Tanács csaknem harmincszor írta le a kockázat szót; ennyire stabil lábakon áll a jövő évi költségvetés és a gazdasági kilátások.

Az egyébként jolly jokerként működő gazdasági semlegesség talaján állva az idei 0,8 százalékos növekedés után rögtön 3,4 százalékosat remél a kormány. A költségvetési hiány 3,7 százalékra mérséklődik az idei 4,5 százalékról, csökken az államadósság, az infláció, többet fogyasztanak a háztartások, lesznek beruházások is, igaz, a gazdasági semlegesség rögtön az elején megbicsaklik, hiszen hosszú idő után először számol a kormány romló külkereskedelmi egyenleggel (vagyis többet fog az ország importálni, mint amennyit kivinne).

Aztán jött az Európai Bizottság, amely friss előrejelzésével letöri Orbánék csodavárását,

a brüsszeli testület ugyanis merőben más jövőt lát Magyarország esetében, mint amilyet a kormány felvázolt. Ráadásul a legutóbbi, februári prognózishoz képest drasztikusan rontotta is a kilátásokat Brüsszel.

Akkor az idei évre még 2,4 százalékos növekedést láttak elérhetőnek, jövőre pedig 3,6 százalékot. A február óta eltelt idő a töredékére csökkentette ezeket a számokat. Az idei évre a kormány által is jelentősen megvágott, 0,8 százalékos bővülést sem látják reálisnak, mindössze 0,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre pedig csupán 1,8 százalékot várnak.

Az Európai Bizottság szerint a növekedés fő motorja a fogyasztás maradhat, amit a reáljövedelmek erőteljes növekedése fűthet, miközben a háztartások megtakarítási rátája csökkent. Bár elviekben ennek ösztönöznie kellene a beruházásokat is, a fennálló bizonytalanságok megnehezítik a helyzetet. Kockázatként nevezték meg az autóipari kereset tartós gyengülését, a kereskedelem romlását, ami visszafoghatja a növekedést, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kormány laza költségvetési politika és a bérnyomás inflációt gerjeszthet, gyengítve az ország versenyképességét.

Magyarország leszakad

A minap derült ki, hogy a harmadik negyedéves pocsék gazdasági teljesítmény tök utolsó lett az adatokkal rendelkező tagállamok sorában, ráadásul nemcsak az a probléma az adattal, hogy ismét recesszióba kerültünk, hanem hogy mélyülő recesszióról kell beszélni. Az előttünk álló két másik ország is recesszióban van, ám a harmadik negyedéves adat kisebb visszaesésről árulkodik a második negyedévesnél.

Amennyiben az Európai Bizottság előrejelzése helyesnek bizonyul, nemhogy elrugaszkodna a magyar gazdaság, sokkal inkább leszakad a régiós versenytársaktól. Míg a magyar gazdaság 1,8 százalékkal növekedhet, addig

• a szlovák 2,3,
• a cseh 2,4,
• a román 2,5,
• a lengyel 3,6 százalékkal nőhet 2025-ben.

Ha a tágabban vett régiónkat nézzük, akkor sem áll jobban hazánk, hiszen a bolgár GDP 2,9, a szlovén 2,5 százalékkal emelkedhet. Az alábbi térképen is jól látszik, hogy

az európai növekedés motorja a közép- és kelet-európai országok, leszámítva Magyarországot, amely szerény, 1,8 százalékos növekedésével meglehetősen kilóg a sorból.

Sem a hiány, sem az adósság nem alakul úgy

Más prognózist fogalmazott meg az Európai Unió a költségvetési hiány és az államadósság alakulását illetően is. A magyar kormány a hét elején benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint 3,7 százalékra szeretné csökkenteni az idei évre várt 4,5 százalékos költségvetési hiányt, a GDP-arányos államadósság pedig 73,2 százalékról 72,6 százalékra mérséklődhet.

Brüsszel úgy véli, idén 5,4 százalékos hiánnyal zárhat az államkassza, és ez jövőre 4,7 százalékra mérséklődhet, vagyis más pályát ír le az uniós szervezet, mint a magyar kormány. Ugyanez igaz az államadósságra is, ami az EU prognózisa szerint idén 74,5 százalék lehet a GDP arányában, és ez jövőre fikarcnyit sem fog változni. Ennek oka a magas költségvetési hiány, valamint a budapesti repülőtér megvásárlása.

Ami a hiányt illeti, Brüsszel a jelentésében megjegyzi, részletek hiányában egyelőre nem számoltak a jövő évre tervezett adóváltozásokkal, viszont várhatóan növekedni fognak a beruházási kiadások, amivel szemben egyes különadók kivezetése a bevételi oldalt csökkentheti 0,6 százalékponttal.