Orosz rulett lehet a magyar kormány csodafegyveréből

gazdaság
június 06., 18:09

Nehéz biztatónak nevezni azokat a híreket, melyek az elmúlt időszakban érkeztek az új magyar gazdasági modell legfőbb pilléről, az akkumulátoriparról. Legyen szó belföldi, vagy külföldi történésekről, jelen állás szerint egyaránt megkérdőjelezik, hogy mennyire jó ötlet erre az iparágra alapozni a magyar gazdaság jövőjét. És miközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megállíthatatlanul hozza Magyarországra a különböző akkumulátoripari beruházásokat, a meglévő kapacitások egyre gyatrább teljesítményt nyújtanak.

Hosszú időn keresztül a magyar ipar egyik húzóágazata volt a járműgyártás. Ezen belül a villamos berendezés gyártása, illetve ennek alága, az akkumulátor, száraz elem gyártása több tízszázalékos növekedést mutatott hónapról hónapra. Az akkuipar még akkor is kiemelkedő húzóágazat volt, amikor tavaly januártól kezdve a teljes ipar döcögni kezdett, és a kibocsátása elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az akkugyártás ekkor is 20-40 százalék közötti mértékben bővült. Tavaly novemberben azonban megtört ez a trend, kifulladt a lendület, és márciusban már 17,5 százalékot zuhant az akkugyártás teljesítménye az előző évihez képest.

link Forrás

Még nehezebben védhető a kormány terve

Bár eddig is számos kritika érte a kormány akkuiparra épülő gazdasági modelljét, a kritikus hangokat talán még el lehetett csendesíteni azzal, hogy időben lépve Magyarország éllovas lehet az ágazatban Európán belül, vagy épp jelentős szerepe lehet ennek az ipari teljesítményben, támogatja az exportot, és ez utóbbi kettő révén pedig a teljes GDP-re jótékony hatással lesz. Igaz, ezekkel az indokokkal a környezet- és egészségvédelmi aggályokat eddig is nehéz volt eloszlatni. A mostanában hónapról hónapra érkező pocsék ágazati statisztika miatt azonban már joggal kérdőjelezhető meg a kormány akkugyártásra épülő mesterterve, amire rengeteg pénzt is áldoz.

A mintegy 8000 milliárd forintnyi összberuházást nagyjából 1000 milliárdos támogatással segíti a kormány, ám a számla vége még ennél is jóval nagyobb lehet. A letelepülő gyárak ugyanis sok esetben infrastruktúra-fejlesztéseket is indokolttá tesznek, ezek értékét pedig nehéz számszerűsíteni. Legfőképpen azért, mert sok esetben nem egyértelműen beazonosítható a kapcsolat a fejlesztés és a tervezett beruházás között. Ráadásul ezeket az infrastruktúrákat gyakran más létesítmények, gyárak is használják, de egy útépítés lakossági, mobilitási célokat is szolgálhat. Például egy gyárhoz ha körforgalmat építenek, az a környék forgalmát is gyorsíthatja, vagy ha egy vízvezeték-hálózatot kell felújítani, akkor abból a hálózatra csatlakozó más cégek vagy a lakosság is profitálhat.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.