Az ukrán hadvezetés továbbra is sorozatos hibákat követ el, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az oroszok hadműveleti szintű áttörést értek el Ivanyivka irányában. Közben az ungvári Robert Brovdi lett az ukrán drónhaderőnem parancsnoka, az amerikai fegyverszállítások sorsa pedig néhány naponta változik. Az ukrajnai front júniusi eseményei - katonai szemmel.
Ukrajna a világ legjobban elaknásított országa, megtisztítása évszázadokba is telhet. Az oroszok a civil lakosságot is büntetik az aknákkal, amelyekkel lényegében mindent elárasztanak, legyen szó családi házakról, iskolákról, erdőről. Képes riport az Izjum környéki aknamentesítésről.
Milyen az élet a városban, amely 2022 tavaszán került orosz kézre több hónapos ostrom után? A csapokból az egészségre ártalmas sárgás víz folyik, ha éppen nincs vízhiány. Az iskolai tananyag a szovjet időket idézi. Az életükkel játszanak azok, akik, bár ukrán érzelműek, mégis a városban maradtak, és a kijevi hírszerzésnek dolgoznak.
Trump látványos sértődése nélkül ért véget a hágai NATO-csúcs legfontosabb tárgyalása. A katonai szövetség tagjai vállalták, hogy a jelenlegi 2 százalékról 2035-re 5 százalékra növelik védelmi kiadásaikat. Az Egyesült Államok elnöke kiállt a korábban megkérdőjelezett kölcsönös segítségnyújtás mellett.
Az Egyesült Államok belépése az iráni–izraeli háborúba történelmi fejlemény, az iráni atomprogramot mindenképp jelentősen sikerült késleltetni. Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai elemzővel értékeltük a fokozódó nemzetközi helyzetet.
Röviddel azután, hogy az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményeket bombázott, Hágában gyűlnek össze a NATO vezetői. Sokan lesznek, mégis egyvalakit akar lekenyerezni mindenki: Donald Trumpot.
Kilián Nándor vezérőrnaggyal, a kecskeméti repülőbázis volt parancsnokával beszélgettünk az ukrajnai háború tapasztalatairól, a magyar vadászpilótákról, fiatalításról – és arról, hogyan hat a gyakori vezetőváltás a honvédség állományára.
Hiába az idén aláírt stratégiai partnerségi megállapodás Oroszország és Irán között, az Ukrajnában háborúzó „nagyhatalomnak” semmi esélye érdemi hatással lenni a történésekre.
Bő másfél évvel ezelőtt egy német elemzőintézet elkezdte számolgatni, hogy mikor juthat el oda az oroszok haderőfejlesztése, hogy eséllyel támadják meg a NATO-t. Azóta a kérdés rendszeresen előjön, repkednek az évszámok, a katonai elemzők viszont megosztottak, hogy reális forgatókönyv-e ez. Abban ugyanakkor mindenki egyetért, hogy Európának tényleg muszáj felpörgetnie a haderejét.
A biztonságpolitikai konferencián a legtöbb szó arról esett, hogy a narratíva megváltozott: Ukrajna már nem csupán segítségre szoruló ország, hanem a jövő európai biztonságának nélkülözhetetlen alakítója.
Helyszíni riport a föld alól, a harkivi front sérültjeit ellátó stabilizációs pontról, ahol az orvosok éjjel-nappal küzdenek a sebesültekért. Ukrajnában ugyanis az éjszaka nem csak a lakosságot terrorizáló légicsapások ideje, hanem a sérült katonák mentésének és gyógyításának is.
A Nyugat-Balkán országai egységesen úgy érzik, az EU elhanyagolta őket, a bővítés folyamata pedig nemcsak megtorpant, de Ukrajna és más egykori szovjet tagállamok ma fontosabbak az EU-nak. Az oroszok balkáni szerepét azonban eltérően ítélik meg, derült ki a GLOBSEC fórumon.
Orbán Balázs képviselte a magyar kormányt Prágában, ahol a transzatlanti kapcsolatokról vitázott a biztonságpolitikai konferencián, és arról beszélt, Brüsszel fordítva megy az autópályán. Ezzel azonban nem mindenki értett egyet a jelenlévők közül.
Az ukrán elnök a prágai biztonságpolitikai konferencián mondott beszédet, pont aznap, amikor az ukránok szerint az orosz veszteséglista elérte az egymilliót. Egyetértettek Petr Pavel cseh elnökkel abban, hogy a szankciókat szigorúbban kell alkalmazni.
Ukrajnának még mindig vannak ütőkártyái, ahogy azt a Pókháló hadművelet is megmutatta, de az oroszok továbbra sem vesznek vissza a céljaikból. Ez történt a fronton májusban.