Rendkívül hasznos Pekingnek, ha van egy jó barát az Unión belül, aki sportot űz abból, hogy szembemenjen nagyjából bármilyen közös uniós állásfoglalással. Gazdaságilag egyáltalán nem számítanának kirívónak az EU-ban a magyar-kínai kapcsolatok – ha a kormány nem tálalná ezeket ilyen látványosan.

Szinte minden olyan NATO tagállam, ahol kötelező sorozás van, a Szövetség keleti határán fekszik. Nálunk a tartalékosok számát igyekeznek növelni, és a haza védelméből már a közigazgatás is kiveszi a részét.

Ha megérkezik Ukrajnába az amerikai segély, és sikerül elég ukrán erőt felszabadítani a hátországból, az orosz előretörés megállítható. A nyugati katonák Ukrajnába küldése nem azt jelenti, hogy ők harcolnának a fronton.

Vlagyimir Putyin időről-időre jól megkoreografált színjátékban mutatja be, mennyire nyitott az ukránokkal való tárgyalásokra. Legutóbb, április elején Alekszandr Lukasenka volt ennek a darabnak a másik főszereplője. Ez az orosz tárgyalási pszeudo-hajlandóság az orosz stratégia része, hiába kezeli kész tényként a Magyar Nemzet Putyin nyitottságát.

Az azeri fenyegetés után az örmény kormány önként mond le területekről, hátha megelégszik ennyivel Azerbajdzsán. Örményországban azonban így is sokan újabb háborúra számítanak, szerintük csak az éhes krokodilt etetik, ha engednek a zsarolásnak. Riport a Dél-Kaukázusból.

Négy másik független szerkesztőséggel együtt foglalkozunk a közép-európai biztonság kérdéseivel.

Amikor Zelenszkij leváltotta a népszerű Zaluzsnij főparancsnokot, sokan tartottak az orosz születésű és szovjet katonaiskolában nevelkedett utódtól, Szirszkijtől. Elemzés arról, hogy jogosak-e a félelmek, és hogyan jöhet ki jól az ukrán hadsereg a cseréből.

Lőszerhiány, megkésett nyugati segítség, elöregedett állomány, terrorbombázások és több frontszakaszon intenzíven támadó oroszok: súlyos nehézségeik vannak az ukránoknak, akiket a partnereik közben azzal vádolnak, hogy nincs stratégiájuk. Az állóháborúból azonban az oroszok sem tudnak kilépni, nagy áttörés továbbra sem várható. Katonai elemzős interjú Jójárt Krisztiánnal, a John Lukács Intézet kutatójával.

A szolgálatok felügyelete a jelek szerint egyre inkább átpolitizálódik a propagandaminiszter irányítása alatt.

Az ukrajnai háború elől menekülők között van egy minden szempontból stigmatizált csoport, amely számára a magyarországi önálló élet célzott segítség nélkül lényegében lehetetlen. A kárpátaljai magyar ajkú romák kihívásairól szól cikksorozatunk harmadik része.

A magyar kormány harcos retorikája mindig Ukrajnára irányul, sosem az onnan menekülőkre. De hogy viszonyul az állam azokhoz az ukránokhoz, akik Magyarországon kezdtek új életet? Milyen lehetőségeik vannak, milyen kihívásokkal küzdenek? Cikksorozatunk második része.

A Krím elcsatolásának tizedik évfordulóján választatja magát újra Vlagyimir Putyin. De mi történt tíz évvel ezelőtt a Krímben? És ehhez képest mi történik most? Jójárt Krisztián, a John Lukacs Intézet kutatójának elemzése.

Szomorú kerete ennek a 25 évnek, hogy a csatlakozáskor a déli, most pedig az észak-keleti szomszédunkban dúl háború, Magyarország megítélése e két konfliktus kapcsán azonban merőben eltér. Míg a Balkán esetében sikerült egy konstruktív tagállam képét kialakítani, az ukrán háború kapcsán Magyarország rettenetesen távol került ettől.

Hányan jöttek, hányan mentek tovább, hányan maradtak? Miért nem érdeke senkinek, hogy kiderüljenek a valós számok? Cikksorozatunk első része.

A háború nem meggyengítette, hanem megerősítette Putyin hatalmát. Az ellenzék lényegében megszűnt, tombol a szuverenitásvédelem, a Kreml a nyugatos identitást is el akarja venni az oroszoktól. Indoktrináció, rendszerszintű választási csalások, több politikai elítélt, mint a Szovjetunióban: interjú Sz. Bíró Zoltánnal.