Szétesett a német kormánykoalíció, januárra parlamenti bizalmi szavazást kért Scholz kancellár, márciusban előrehozott választás lehet

• Olaf Scholz kancellár (SPD) szerda este menesztette Christian Lindner FDP-s pénzügyminisztert.
• A kancellár ezután sajtótájékoztatón bejelentette, hogy bizalmi indítványt kezdeményez januárban. Ha ezen elbukik, márciusban előrehozott választások lesznek.
• Scholz és Lindner egymást hibáztatja a kialakult válságért.
• A CDU már az előrehozott választásokra készül, amit a papírforma szerint simán meg fog nyerni.

A német kancellár a szerda esti kormányzati válságtanácskozás után menesztette az FDP-s pénzügyminiszterét – jelentette be Steffen Hebestreit német kormányszóvivő. A Bild és a Tagesspiegel információi szerint Lindner, az FDP vezetője új választásokat javasolt a koalíciós bizottság ülésén.

Fél tíz előtt nem sokkal Scholz kancellár sajtónyilatkozatot tett. A legfontosabb két állítása az volt, hogy januárra bizalmi szavazást kér a kormánya a Bundestagban, és hogy ha azon megbukik, akkor március végén előrehozott választások jöhetnek Németországban (a nyilatkozatára később még visszatérünk).

A német szövetségi parlament alsóházának, a Bundestagnak 733 képviselője van, a mostani kormánypártok közül az SPD-nek 207, a Zöldeknek 117, az FDP-nek 91. Utóbbiak nélkül csak 44 százaléknyi képviselő marad Scholz mögött.

Lindner a jelzőlámpa-koalíció (a „vörös” SPD, a sárga FDP és a Zöldek koalíciója), valamint saját pártja válságából is kitörést remélt, amikor egy 18 oldalas iratában azonnali gazdasági fordulatot sürgetett. A CDU üdvözölte, a szociáldemokrata és zöld kormányzati partnerei bírálták az FDP lépését.

Az FDP-s politikus felmentése ugyanakkor a kormánykoalíció és a Scholz-kormány többségének végét jelentheti. Hamarosan sajtótájékoztatót tart Christian Lindner is, és még éjszaka ülésezik az FDP és az SPD parlamenti frakciója is.

Lapjelentések korábban arról szólt, hogy az FDP már a szerda esti koalíciós egyeztetésen kiléphet a kormányból. Olaf Scholz kancellár, aki az utóbbi időben a válságba került német gazdaság megmentőjének szerepét öltötte magára, ezért azonnali kármentésbe kezdett: vasárnap este háromórás válságtanácskozást folytatott Lindnerrel.

Scholz most arról beszélt, hogy a volt pénzügyminiszter túl gyakran játszotta el a bizalmát, és hogy a gazdasági kilábalásról szóló terveik nem egyeztek. Scholz az adósságfék elengedését akarta, Lindner ezt ellenezte, a kancellár szerint többek között nyugdíjcsökkentéssel stabilizálta volna a költségvetést. „Soha nem szabad a belső, a külső és a szociális biztonságot egymás ellen kijátszani. Ez veszélyezteti az összetartást, ez veszélyezteti a demokráciát” – mondta erről Scholz. A kancellár szavainak lényege: Lindner nem látta be, hogy Németország kihívásainak leküzdéséhez több pénzre van szükség, Scholz pedig nem akart, mert szerinte nem lehet biztonság és összetartás, szolidaritás között választani.

A kancellár a tájékoztatón élesen bírálta a volt miniszterét, és azt mondta: a politikai és gazdasági válság megoldására kompromisszumos ajánlatot tett, „amelybe az FDP javaslatait is beépítette”. Ennek négy sarokpontját említette meg: megfizethető energiaköltségek, az autóipar támogatása, a vállalatok és Ukrajna támogatása, ez utóbbit különösen fontosnak nevezte az amerikai választások után. Azt mondta, hogy Lindner a kompromisszumos javaslatára nemet mondott, márpedig Scholz szerint aki egy ilyen válsághelyzetben nem nyitott a kompromisszumra, az felelőtlenül cselekszik, amit ő kancellárként nem engedhet meg egyetlen miniszterének sem.

Lindner félórával a kancellár után tartott sajtótájékoztatót. Ezen azt mondta, hogy Scholz javaslatai erőtlenek, ambíció nélküliek és alkalmatlanok voltak Németország gyenge növekedésének leküzdésére. „Sajnos Olaf Scholz megmutatta, hogy nincs meg benne az erő ahhoz, hogy országunknak új kezdetet adjon” - mondta Lindner.

Azt elismerte, hogy Scholz „végső soron” az adósságfék felfüggesztését követelte tőle, amibe ő nem tudott belemenni. De szerinte valójában a kancellár nem megoldást akart, hanem „kiszámított szakítást”. Az FDP többször is vörös vonalként határozta meg az adósságfék betartását, vagyis azt, hogy az államadósságot nem növelhetik egyetlen év költségvetésével sem. Ez már tavaly okozott koalíciós feszültségeket, de az SPD és a Zöldek mostanra láthatóan elszánták magukat, hogy elengedjék a költségvetést.

A Spiegel arról ír, hogy a CDU a jelek szerint máris az új választásokra számít, miután választási kampányüzenetet tett közzé a közösségi médiában, igaz, aztán gyorsan törölte is azt. A kis időre megjelenített szlogen (a lap sajnos nem közölt róla screenshotot, az embedelt poszt pedig eltűnt) a következő volt: „Németország nagy esélye: 2025 márciusa”, ahol „március” (németül März) szót áthúzták, alá pedig a CDU-vezér „Merz” neve volt írva.

Ha az előrehozott választások most lennének, akkor a mostani közvélemény-kutatások szerint – a legfrissebb adatok épp egy napja jelentek meg – kereszténydemokrata CDU/CSU-nak 32,6 százaléka, a szélsőjobboldali AfD-nek 17,1 százaléka, az SPD-nek 15,9 százaléka, a Zöldeknek 10,6 százaléka lenne, az FDP mindössze 3,6 százalékot kapna, még a baloldali populista-nacionalista BSW is megelőzné 7,1 százalékkal.

(Welt, FAZ, Euronews)