A Covid miatti gyárbezárások óta nem volt akkora a baj a magyar iparban, mint most
Már a néhány nappal ezelőtt megjelent, recessziót mutató harmadik negyedéves GDP-adatból sejteni lehetett, hogy a júliusi és az augusztusi után a szeptemberi ipari termelési adatok is rosszul alakultak, de a KSH szerda reggeli adatközlése egyenesen lesújtó számokat mutat.
Idén szeptemberben az ipari termelés 7,2 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól (pedig már a tavaly augusztus is több mint 5 százalékos visszaesést hozott 2022 augusztusához képest). Ez az idei második legrosszabb éves mutató, csak júliusban volt ennél is nagyobb az előző évihez képest a visszaesés.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 0,5 százalékos visszaesést hozó augusztushoz képest 0,7 százalékkal mérséklődött. Ennél csak januárban és májusban volt nagyobb – mindkétszer 1,1 százalékos – a havi alapú visszaesés, illetve jobb volt még az egyetlen pluszt hozó február is.
Az elmúlt lassan két évben egyetlen olyan hónap volt, amikor éves összevetésben nőni tudott az ipari termelés (idén februárban 1,4 százalékkal), ami igazán lesújtó képet fest a hazai ipar állapotáról. Az éven belül teljesítmény is trendszerűen, negyedik hónapja romlik.
Mindezek miatt az ipari termelés úgynevezett volumenindexe a 2021-es év havi átlagát 100 százaléknak véve szeptember végén már csak 95,2 százalék volt. Ennél rosszabb értéken ez a mutató csak 2020 márciusa és júliusi között, a Covid miatt nagy lezárások idején volt.
A KSH a mai gyorsjelentésében csak néhány számot közölt, részletes adatközlés majd november 13-án lesz. Amit leírtak, az szinte ugyanaz volt, mint egy hónappal ezelőtt a feldolgozóipari alágak döntő többségében szeptemberben is csökkent a termelés volumene. „A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt” – közölte a KSH.
Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 4,3 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában (tavaly még ennél nagyobb, 4,9 százalékos visszaesést hozott az első kilenc hónap).
A vártnál is rosszabb
„Már az előzetes GDP adatok is gyenge ipari termelésre utaltak, de a ma megjelent adatok az erre épülő negatív várakozásokat is alulmúlták. A megjelent adat azt sejteti, hogy az ipar vesszőfutása korántsem ért véget, az európai konjunktúra-indikátorok alapján pedig gyors fordulat sem várható” – reagált a KSH adataira Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
A szakértő szerint ezek a folyamatok „tovább erősítik a hazai pénzügyi eszközök sérülékenységét, amelyek viharosabb időszakokban az átlagnál nagyobb mértékű kilengéseket szenvedhetnek el”. Kiss azt is kiemelte, hogy a lakossági fogyasztás az elmúlt időszakban „rendkívül érzékenynek mutatkozik a negatív reálgazdasági folyamatokra, és az üzleti bizalmat sem hagyja érintetlenül az ipar megrendülése”.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt emelte ki, hogy az augusztusi visszaesés után szeptemberben is folytatódott a magyar ipar vesszőfutása, és már nem is mondható komoly negatív meglepetésnek, „de önmagában az, hogy a nyári leállások után sem sikerült javítania az iparnak, mindenképpen beszédes”.
A friss ipari felmérések, bizalmi indikátorok világszerte még mindig további gyengülést, jobb esetben stagnálást vetítenek előre. Persze ezen felmérések megbízhatósága megkérdőjelezhető, de egyelőre a tényadatok nem igazán mondanak ellent ennek a borús képnek. Ráadásul az eurózóna feldolgozóipara több mint három évtizede nem látott mélypontot él át úgy, hogy közben nincs recesszió a régióban.