A magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,7, az előző év azonos időszakához mérten szintén 0,7 százalékkal esett vissza a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – közölte a KSH kedd reggel a második adatközlésében. A most közölt adatok megegyeznek az október 30--án nyilvánosságra hozott első becsléssel.

A gazdaság harmadik negyedéves teljesítménye jelen állás szerint mélypontot jelenthet, és azért a feltételes mód, mert nem tudni, hogy a negyedik negyedévben milyen teljesítményt fog nyújtani: stagnálás, esetleges minimális javulás vagy épp még a mostaninál is nagyobb visszaesés történik. Az első negyedéves 1,1 százalékos növekedést ugyanis előző év azonos időszakához mérve 1,5 százalékos növekedés, majd 0,7 százalékos visszaesés követte.

link Forrás

A gazdaság komoly problémáját jelzi, hogy az elmúlt bő két évben, vagyis kilenc negyedév alatt immár másodszor került recesszióba. Erről akkor beszélhetünk, ha előző negyedévhez mért két egymást követő időszakban regisztrálnak csökkenő teljesítményt. A mostani 0,7 százalékos negyedéves visszaesést egy 0,2 százalékos csökkenés előzte meg a második negyedévben.

link Forrás

A KSH közlése ezúttal már arra is választ ad, hogy pontosan minek is az eredménye ez a gyatra gazdasági teljesítmény. A termelői oldalon a húzóágazatok egyre nagyobb gondokkal küzdenek, a harmadik negyedévben úgy produkáltak visszaesést, hogy már a bázis, tehát a 2023 harmadik negyedév teljesítménye is rossz volt, az ágazatok teljesítménye már akkor is csökkent. Sőt az idei év negyedéveit nézve is egyre nagyobb gödörbe kerülnek.

Az ipari termelés 4,4 százalékkal csökkent hazánkban az előző év azonos időszakához képest, miközben a második negyedévben még „csak” 2,5 százalékos volt a visszaesés mértéke. Ezen belül is a feldolgozóipar a második negyedéves 3,1 százalékos csökkenés után most egészen komoly, 6,2 százalékos zuhanást produkált a járműipar és az akkugyártás szenvedése miatt.

Erre a KSH jelentése is rávilágít: „feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a gumi- és műanyag termék gyártása, valamint az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését”, írták.

Az ágazat problémáit jól jelzi, hogy már egy évvel ezelőtt sem tudott hozzájárulni a GDP növekedéséhez, az ipar akkor 2,3, a feldolgozóipar pedig 2,1 százalékkal esett vissza. Az, hogy ehhez képest még nagyobb visszaesés volt az idei évben jelentős ágazati problémákra és nehézségekre utal, amelynek oka elsősorban a visszaeső külső kereslet.

A GDP termelői oldalán az építőipar - a korábbi két negyedévvel ellentétben - már nem tudta ellensúlyozni a visszaeső ágazatok teljesítményét, a korábbi kisebb növekedés után a harmadik negyedévben itt is 4 százalékos zsugorodás történt. A mezőgazdaság pedig egyenesen kerékkötője volt a potenciális növekedésnek, hiszen az aszály miatt a harmadik negyedévben 14,9 százalékkal esett vissza az ágazat kibocsátása.

A már említett ágazatokon túlmenően kisebb növekedéseket közölt a statisztikai hivatal, ám ezek együttesen sem voltak képesek pozitívba fordítani a változás irányát. A szolgáltatások 1,9, a kereskedelem szerény 0,8 százalékkal növekedett, legnagyobb mértékben pedig az oktatás (3,8 százalék) és a GDP-hez kis súllyal hozzájáruló művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat (5,9 százalék) tudott növekedni.

A GDP felhasználási oldalán nincs túl nagy meglepetés. A fogyasztás lassan, fokozatosan kezd helyre állni, a háztartások fogyasztási kiadása az elmúlt egy év legnagyobb bővülését mutatta, 5,2 százalékosat, viszont a közösségi fogyasztás sorban harmadik negyedéve esik vissza, a legutóbbi negyedév 1,4 százalékos mínuszt hozott.

A beruházások továbbra sem képesek lendületet venni, a friss adat szerint a vizsgált időszakban 14 százalékos volt az elmaradás mértéke úgy, hogy már a tavalyi harmadik negyedév is 11 százalékos mínuszt hozott.

A KSH szerint mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké csökkent.

A belföldi felhasználás az előző negyedévinél ugyan kisebb mértékben, de legalább növekedett, 0,9 százalék után 0,3 százalékkal.

A külkereskedelem azonban még kevésbé remekelt, mint az előző negyedévben. Éves bázison nézve ugyanis az export mindössze 2,1 százalékkal tudott növekedni a korábbi 4,5 százalék után, az import pedig egy stagnálással felérő 0,1 százalékos enyhe növekedést mutatott, miközben a második negyedév még 5,9 százalékos bővülést hozott.

A magyar gazdaság teljesítménye duplán is csalódást okozott, egyrészt az újbóli recesszió ténye, másrészt uniós szinten is a legpocsékabb teljesítményt mutatta Magyarország. Az előző negyedévhez mérten ugyanis mindössze három másik tagállam gazdasága zsugorodott, de a magyarnál kisebb mértékben: a svéd 0,1, a lengyel 0,2, a lett gazdasági pedig 0,4 százalékkal.

Az idei három negyedévet egészében nézve 0,7 százalékkal nőtt eddig a magyar gazdaság, ami jócskán elmarad a kormány eredetileg megfogalmazott elrugaszkodó, fellendülő terveiről. A növekedési előrejelzésüket folyamatosan csökkentették, így a még tavaly remélt 4 százalékos növekedés helyett nem számítanak 0,8 százaléknál nagyobb bővülésre.

Virovácz Péter az ING vezető elemzője szerint az egyes részterületeket figyelve mindenképpen aggasztó, hogy az olyan, fogyasztáshoz kapcsolódó területek, mint a kereskedelem, vendéglátás, vagy éppen a szállítás, raktározás visszaestek negyedéves bázison. A legnagyobb növekedést az információ, kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenység könyvelhette el. Utóbbinál vélhetően szerepet játszik a hitelezés felfutása, bár pont az ingatlanügyletek területén nem látszódik növekedés, ami mindenképpen felvet néhány kérdést.

„Igazi negatív meglepetést a nettó export fordulata hozta. 2022 első negyedéve óta most először fordult elő, hogy a külkereskedelmi egyenleg változása fékezte a GDP-növekedést”, véli az elemző. Bár szerinte a gyenge ipari teljesítmény fényében talán utóbbi kevésbé meglepő. Az import növekedése vélhetően két forrásból fakadt: egyrészt a fogyasztás élénkíthette az importot, másrészt ez vélhetően ez nem nagyobbértékű tartós cikkeknek köszönhető.

Virovácz szerint előre tekintve az mindenképpen némi bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztás továbbra is dinamikusan bővül. Ugyanakkor az ismét lefelé forduló bizalmi indexek utalhatnak arra, hogy megtörhet ez a pozitív lendület. A beruházási fordulat még várathat magára, ugyanis a rendelésállományok csak lassan épülhetnek vissza, miközben a költségvetési helyzet továbbra sem betonbiztos, így a vállalatok bizalma is éppen romlik. Az új kormányzati programok viszont hozhatnak némi változást az összképben, de önmagában – a piaci folyamatok vezérelte aktivitás hiányában – ez kevés lesz a drasztikus fordulathoz.