Egyedülálló emberek fogyasztási szokásait vizsgálták egy svéd kutatásban.

Kerryn Higgs könyve a növekedés korlátaira figyelmeztet, de a legnagyobb erénye, hogy bemutatja, hogyan tették a fogyasztást az emberek egyik legfontosabb feladatává a 20. század elején.

Sokat költünk élelmiszerekre: az uniós átlag 13 százalék, nálunk a kiadások 17,3 százalékát teszik ki.

Van egy kütyü, ami mobil adatközpontot és mozgó wifi-hotspotot csinál a kocsidból.

A cégeknek és az államoknak kapóra jöhet, hogy a túl sokat fogyasztó egyénekre tolják a felelősséget, de a helyzet ennél sokkal egyszerűbb: 100 cég felelt az elmúlt 30 év károsanyag-kibocsátásának nagyjáért.

Ha a kormány nem számol le az urambátyám-rendszerrel, és nem kezd valamit a versenyképességgel, akkor a gazdasági növekedés egyszerűen ki fog fulladni.

Vannak olyan technikák, amiket úgysem fogsz észrevenni, de ha legalább a legátlátszóbb módszerekkel tisztában vagy, máris rengeteget spórolhatsz.

Többet keresünk és többet is fogyasztunk, mint 2015-ben, de nem érezzük magunkat jobban. Kijött a KSH idei életszínvonal-kutatása.

A Széchényi-díjas közgazdász szerint nem igaz, hogy a német béreket mesterségesen alacsonyan tartják, az alacsony német fogyasztásról szóló vita meg már-már ízléstelen. A helyzet abszurditását jól szemlélteti, amikor a németeket két világháborúban legyőző amerikaiak azt vetik a szemükre, hogy nem fegyverkeznek eléggé.

A cél az, hogy ha az embereknek elromlik egy eszközük, ne újat vegyenek, hanem javíttassák meg inkább.

Év elején hirtelen 20 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom a fővárosban, közben az ország többi részén mintha újra válság lenne.

Hogy megmaradjon az ízélmény.

Keserű és sanyarú a magyar jövedelmi helyzet, elkeserítő egyenlőtlenség feszíti a társadalmat. A KSH legújabb adatain nincs az a tálalás, ami szépíteni tudna.

Most 800 ezer autóról derült ki, hogy jóval többet fogyasztanak, mint azt a gyártó állította. A mérnökök szerint csalás nélkül nem tudták volna teljesíteni a környezetvédelmi vállalásaikat.

Nyolc ábra arról, hogy mennyi és milyen húst töm magába a magyar, és úgy általában mire költi a pénzt.