Kiábrándító év volt 2025 is a boltoknak

Decemberben a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 4, a naptárhatással kiigazított adat szerint pedig 3,5 százalékkal volt magasabb az előző év decemberinél a KSH közlése szerint. Novemberhez képest pedig a szezonálisan és naptárhatással megtisztított adat szerint csupán szerény, 0,2 százalékos bővülést hozott össze az ágazat. Vagyis nem volt olyan nagy karácsonyi roham és költekezés, ami megdobhatta volna a boltok forgalmát.

A helyzet azonban valamivel még így is jobb, mint tavalyelőtt decemberben volt, amikor is novemberhez képest 1,2 százalékkal esett vissza a boltok forgalma decemberre.

A kiskereskedelmen belül decemberben

• az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,1,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3,
• az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,7 százalékkal bővült az értékesítés előző év azonos időszakához képest.

Mindenesetre a 3,5 százalékos kiskereskedelmi forgalombővülés nyolchavi csúcsot jelent, ennél nagyobb (5 százalék) növekedésre legutóbb tavaly áprilisban volt példa.

A 2025-ös év egészét nézve a kiskereskedelem forgalma 2,9 százalékkal bővült. Ezen belül Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

A 2,9 százalék pedig alig jobb az előző évi 2,6 százalékos növekedésnél, vagyis a lakosság még mindig óvatosan költekezik, a mostaninál nagyobb növekedés legutóbb 2022-ben volt, 5,1 százalékos. A tavalyi növekedés párosítva a közel 6 százalékos reálbér-növekedéssel arra utal, hogy a fogyasztói bizalom még mindig nem állt helyre a 2022-es inflációs sokk után. Ezen pedig láthatóan a kormányzati intézkedések sem tudtak segíteni.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye szerint ugyanakkor a decemberi kedvezőbb fogyasztási adatok adnak némi reményt arra, hogy 2026-ban megindul a fogyasztás növekedése. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy „az árrésstop takarásában ugyanakkor az élelmiszerek áremelkedése nem állt le, a termelők és beszállítók költségei növekednek, amit olyan állami beavatkozások is tetéznek, mint az útdíjak, vagy a hulladékgazdálkodási díjak emelése. Bár az árrésstop kivezetésének legkedvezőbb időpontját a kormány elmulasztotta, de februárban ez a mulasztás még viszonylag kis károkkal pótolható.”

Az Erste Bank vezető elemzője is hasonló véleményt fogalmazott meg az adattal kapcsolatban, mint a kereskedelmi szövetség. A hosszú idősorok alapján ő is úgy látja, hogy a negyedik negyedéves kormányzati transzferek egyelőre nem hoztak látványos változást a boltok forgalmában. Nyeste azt valószínűsíti, hogy a szolgáltatások iránti kereslet nőhetett jobban a megmaradó erős megtakarítási hajlandóság mellett.

„Mindenesetre a költségvetési jóléti kiadások további emelkedésével, illetve a várhatóan továbbra is pozitív reálbérváltozással párhuzamosan az idei évben a boltok forgalma lassan tovább emelkedhet. Támogathatja a költéseket az év eleji várhatóan jelentős infláció-lassulás. Összességében továbbra is úgy látszik, hogy a háztartások fogyasztásbővülése marad a GDP növekedés legfontosabb támasza az idei évben is”, véli a szakember.