A cikk megjelenése óta történt: A szerdai kormányülésen nem döntöttek az alapdíj eltörléséről vagy csökkentéséről. Felkérték az energiahivatalt, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket. Határidő nincs.

• Szerdán megvizsgálja a kormány, eltöröljék-e az "alapdíjat" a közüzemi számlák esetén.
• A Fidesz kérte ezt, aligha mondanak kategorikus nemet.
• A szakértők sem értik, hogy mi lehet az az "alapdíj".
• A cél viszont egyértelműnek tűnik: állami kézbe venni a szolgáltatókat.
• Valakinek azonban akkor is ki kell fizetni majd a vezetékek építését és karbantartását.
• Ráadásul az állam még a tankönyvek elosztását sem volt képes megoldani. Majd pont a gázzal és az árammal boldogul?

Formailag az a helyzet, hogy a Fidesz frakció noszogatására a kormány szerdai ülésén megvizsgálja, hogy mit lehetne tenni az alapdíjak jelentős csökkentéséért, a mérőórák ingyenessé tételéért. Az ülésen vendég lesz az energiahivatal vezetője is. Az alapdíjat (ahogy a rezsi összes többi összetevőjét is) ugyanis ebben a hivatalban határozzák meg, nyilván a mindenkori kormány igényei szerint. Tehát azt eddig se kényük vagy kedvük szerint alakították a szolgáltatók. Azt vehették bele, amiről a kormányok is elismerték, szükséges biztonságos működésükhöz. Ahogy erre az Index felhívja a figyelmet, ezt éppen Matolcsy György magyarázta el a parlamentnek még az első Orbán-kormány idején.

Több helyről is azt hallottam, hogy az energiahivatalban két napja azon gondolkoznak, hogyan tudnának olyat javasolni a kormánynak, hogy

„Tóni is kijöhessen arcvesztés nélkül, és ez a baromság se menjen így át”.

Az alapdíj eltörléséről szóló javaslatot Rogán Antal ismertette hétfőn. Mondta például, hogy a villany- és gázóracserék legyenek ingyenesek. Csakhogy ezek kötelező cseréje (amikor elhasználódik a készülék) most is ingyenes.

Persze ez csak egy, és nem is a legkevésbé érthetetlen része Rogán ötletének. Az áramár esetén ugyanis az "alapdíj"-nak nevezett költség a rezsiben annyira alacsony (éves szinten 1500 forint háztartásonként, vagyis havi 125 forint), hogy ebből aligha csinálna csinnadrattát bárki. Valószínűbb, hogy a frakcióvezető ebbe beleértette a rendszerhasználati díjat is. Ami egyébként részben az állami Mavir-nak megy. Hogy ez mire kell? Íme erről egy ábra, azaramara.hu oldaláról:

Vagyis azért kell ezt fizetni, hogy legyen vezeték, ami elhozza az áramot. A rendszert fenn kell tartani akkor is, ha ezt nem fizettetik meg a fogyasztókkal a rezsiben. Jófejségből a külföldi cégek nyilván nem fognak erre költeni. A különadók, majd a rezsicsökkentés óta egyébként is nagyon komolyan csökkentették magyarországi beruházásaikat. Nem költenek a rendszer fejlesztésére, karbantartására. Ha egyáltalán nem marad erre pénz, akkor majd eladják ezeket. Csak sajnos az új vevőnek is finanszíroznia kell ezt valamiből. Ehhez vagy a rezsibe vissza kell rakni ezt a díjat, vagy pedig adót szedni rá. Előbb-utóbb ki kell fizetnünk.

A gázszolgáltatóknál is hasonló a helyzet, elég veszélyes üzemről van szó, és fenn kell tartani a csöveket valamiből, amiből jön a gáz.

A legmagasabb alapdíj a távhőszolgáltatóknál van, hiszen ott valamiből nyáron is életben kell tartani a hálózatot, amikor nem megy a csöveken a meleg, vagyis kell bevétel akkor is, ha nincs szolgáltatás. Csakhogy a távhőcégek nagy része önkormányzati (állami) tulajdonban van, nem külföldiek extraprofitjára megy itt az alapdíj. A kieső pénzt tehát adóból kell itt majd azonnal kipótolni.

Az iparágban általános vélekedés, hogy az állam érdekeltségeik eladására akarja rákényszeríteni a közműcégeket. És az állam maga venné meg ezeket.

Ez elég veszélyesen hangzik.

Az áram- vagy a gázellátásnál lényegesen egyszerűbb tankönyvellátást sem képes megoldani a magyar közigazgatás. Van iskola, ahol a félévi bizonyítványosztáskor még nem voltak könyvei a gyerekeknek, mert a nyáron államosított a tankönyvellátás képtelen megbírkózni a feladattal.

Szintén látványos kudarcba fulladt a pénztárgépek cseréjének levezénylése is, pedig ott nem is állami pénztárgépeket kellett volna piacra dobni, hanem csak el kellett volna dönteni egy hivatalban, hogy egyes típusok alkalmasak-e, vagy sem. Sajnos ez annyira nem sikerült, hogy ezerszámra adtak ki támogatási szerződéseket olyan gépekre, amelyek működési engedélyét hamarosan visszavonták.

Érzékletesen illusztrálja a helyzetet Energiagorilla a blogján:

"Mi az olcsóbbság módja? Ki kell iktatni a profit! Kell helyette egy hivatal, a hivatalban pedig egy hús-vér ember, egy igazságos, egy közülünk való, magunkfajta, józan ésszel megáldott atyafi, aki átlátja ezt az egészet, aki megmondja, hogy mi a reális ár. Nem lehet ördöngösség! Ő tudni fogja, hogy mennyi az igazságos ára egy köbméter gáznak, egy kilowattóra áramnak. Vagy egy kilométer vezetéknek, szigetelésnek, kiásásnak, visszatemetésnek. Egy oszlopnak. Egy 20 dekás kenderkócnak, egy csőfogókészletnek, tizenkét munkásnak, tizenkét munkás munkásnadrágjának és kobakjának, egy kismegszakítónak, egy késes biztosítéknak, két tekercs zöldsárga szigszalagnak, egy utcahossz újratérkövezésének, másfél óra caterpillar-bérlésnek, egy vállalatirányítási szoftvernek, egy irodai kávéfőzőnek, 125 darab négykerékmeghajtású terepjáró-autó éves karbantartásának és rendelkezésre-állásának, 1500 négyzetméter perforált szélű számlaleporelló-papírnak, vagy egy szerény, de szükséges vállalati karácsonyi ünnepnek.… mindennek biztosan van egy IGAZSÁGOS ÁRA!!! Ő tudni fogja, ebben én biztos vagyok. És akkor megszűnnek az extraprofitok, a közműcég új emberei örömmel végzik a dolgukat egy tisztességes bérért, de csakis IGAZSÁGOSAN. Mutyi nélkül, az az államra nem jellemző, nem volt jellemző soha. De a tudjukkik, azok viszont lopnának."

Ráadásul az sem igaz, hogy a kormány ellensége volna a profintak az energetikában. Az állami MVM hatalmas profittal működik. Valószínűleg nem a profittal van a kormány baja, hanem azzal, hogy a pénzt nem ők osztják el.