Lovász László: A magyar tudomány nem légüres térben létezik

tudomány
2014 május 06., 14:37

Ma Lovász László világhírű matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének. Az ezután tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az MTA közmegbecsülésének fenntartását tekinti legfőbb feladatának. Az akadémia 20. elnöke nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a tudós testület tagjai őt választották a pozícióra, és minden erejével azon lesz, hogy eleget tegyen ennek a komoly megbízatásnak.

Lovász szerint az akadémia elsősorban a magyar tudósok teljesítményével érdemelte ki a közmegbecsülést, azzal, hogy olyan közösséget alkot, amiben a tudomány előtérbe kerül az egyéb elgondolásokkal szemben, ahol a különböző területekről érkező tudósok képesek együttműködni a magyar tudomány előbbre jutása érdekében.

photo_camera Lovász László matematikus, az MTA új elnöke az Akadémia díszlépcsőjén. Az új elnök megbízatása 3 évre szól.
(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

A szavazatok 61,8 százalékával megválasztott Lovász László azt mondta, a magyar tudomány egyáltalán nem légüres térben létezik, hanem egy olyan nemzetközi tudományos közélet része, amit komoly viták feszítenek. Az akadémiának részt kell vennie ezekben a vitákban, ki kell alakítania, finomítania kell saját álláspontját, mert ezen kérdések végső konklúziói nagyon fontosak mindannyiunk számára.

A nemzetközi fórumokon sokat vitatott kérdések példájaként említette a különböző tudományos eredmények értékelését, a publikációk hozzáférhetőségét, a tudósok elvándorlását. Lovász László hangsúlyozta, hogy a szakemberek elvándorlása a tudomány fejlődésének közvetlen következménye, de azt kell elérni, hogy Magyarország ne vesztese legyen ennek a folyamatnak.

Pálinkás József vezetése alatt az akadémia elindította a Lendület programot, ami épp ezt a problémát kezeli a tehetséges fiatal tudósok munkájának segítésével, ezért Lovász szerint ezt a kezdeményezést a jövőben tovább kell vinni, finomítani. Az akadémia és az egyetemek közötti együttműködés fontosságáról szólva az új elnök kiemelte: a szoros kapcsolat az egész magyar tudományosság számára kulcskérdés, hiszen segít biztosítani az egyetemek azon képességének megőrzését, hogy kimagasló tudósokat tudjanak kinevelni.

Az akadémia főtitkárává választott Török Ádám közgazdász elmondta, hogy az intézmény irányítása csapatmunka, amihez mindenki azzal járul hozzá, amihez a legjobban ért. Reméli, hogy eddigi tapasztalataival – akadémiai kutatóintézet és kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedett, emellett a költségvetési politikában is volt szerepe – segíteni tudja a vezetőség munkáját.

A főtitkárhelyettessé választott Barnabás Beáta Mária növénybiológus óriási megtiszteltetésnek nevezte kinevezését. Mindig is célja volt, hogy közel vigye a tudományt az emberekhez, és reméli, hogy elődeik példáján elindulva jól, harmonikusan fognak tudni dolgozni.

Rövid beszédet mondott az élettudományi alelnöknek választott Freund Tamás neurobiológus, aki az akadémiai véleménynyilvánítás fontosságát hangsúlyozta mind a politikai szféra, mind a társadalom felé.

A természettudományi alelnökké választott Szász Domokos matematikus elmondta: eddig is tagja volt a vezetőségnek, és hálás, hogy ismét bizalmat szavaztak neki. Fontos, hogy a magyar tudomány, beépülve a nemzetközi tudományos életbe, megértse az ott zajló vitákat és azokra jól reagáljon. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.