Egy biztonságpolitikai szakértő és egy ökológus segített egyet hátrébb lépni a koronavírus-járvány napi történéseitől a Rajk Szakkollégium száz százalékban érintkezésmentes beszélgetésén.
Lovász László mandátuma 2020 májusában jár le.
Az MTA két elismert magyar virológus kutatót kért fel, hogy foglalják össze, mit tudunk a koronavírus-járványról. Szinte biztosra veszik, hogy a vírus megjelenik itthon is, de felkészülten fogadhatjuk, és minimalizálhatjuk a hatást.
Az Akadémia elnöksége szerint csökkenne a látogatószám.
Bezzeg, ha az Egri csillagokat olvasnák, mindjárt megértenék, miről beszél Orbán Viktor!
Ez írja le, milyen feladatai lesznek az akadémiának a kutatóhálózata nélkül.
A bútoroktól a számítógépeken át a laborokig minden az államhoz kerülhet, de az MTA elnöksége akár pert is indítana.
Az MTA elnöke szerint érzik a tőlük elvett kutatóintézetek hiányát, gyakran kapnak a törvényben előírt véleményezésre szakmai anyagokat, amiket mindig továbbítottak az adott témát ismerő intézetnek, de ezt most nem tudják megtenni.
Ő maga sem zárkózik el attól, hogy politikai pályára lépjen, a befogott orrú szavazókat szólítaná meg.
Azt mondja, „ez nem hivatalos még”, a jelöltlista januárban lesz végleges, „addig még sok minden történhet”.
Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének szakértője szerint 2051-re egész régiók halhatnak ki az országban.
Oroszország is elfogadta a párizsi klímaegyezményt.
Kutatók szerint ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut ide. Azt nem tudni, mitől szabadult fel ennyi.
Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a leköszönő alkotmánybíró előadást tartott a hatalom és az AB konfliktusairól és a 2010-es rendszerváltás utáni hatalmi átalakulásról.
Az MTA elnöke szerint alkotmányellenesen vették el az akadémiai vagyont.
Maróth Miklós megkérdezte erről Orbán Viktor véleményét, és a miniszterelnök szerint nincs ezzel gond.
A világ legismertebb tudományos magazinjának szerkesztőségi állásfoglalása arról szól, hogy a tudósoknak együtt kell kiállniuk az igazukért.
Kik is zavarták eddig azt a nyugalmat?
Maróth Miklós úgy érzi, hogy kvázi halállal fenyegetik, de ez csak növeli a munkakedvét.
A kutatóhálózatok új vezetője szerint a magyar munkaerkölcs az akadémián is érezteti hatását.
Lovász László elfogadta Palkovics jelöltjét.
Maróth Miklós, az MTA volt elnökhelyettese lehetne a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője. Rajta kívül 12 nevet szellőztetett meg most a HVG.
Muraközy Balázs inkább Liverpoolban folytatja.
Vajon hallgatni fog-e rájuk a polgári, konzervatív kormány?
Az MTA-t megcsonkító törvényt.
Rengeteg kutató kérte, hogy ha lehet, inkább ne írja alá.
Előttük már nem tudta védeni a törvény megszavazása után is hangoztatott álláspontját, hogy az átalakítás német mintára zajlik.
Máris sikerült bekerülni a neves szaklapba.
A volt akadémiai elnök lehet a frissen létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat igazgatója.
A Magyar Hírlap értesülései szerint a volt MTA-elnök a legesélyesebb jelölt a ELKH vezetésére.
A jellemzően igen udvarias német tudósok kereken megírták: tényszerűen nem igaz, hogy a magyar kutatóintézetek finanaszírozása a Max Planck Intézetéhez lesz hasonló.
Ha a nagyobb szabadság az, hogy ezentúl a tudósok helyett a miniszterelnök kinevezettjei dönthetnek minden pénzről és a kutatások főbb irányairól is, akkor igaza van.
Vizsgálni fogják a törvényt.
Felolvasták a törvényt megszavazó fideszesek névsorát, latinul énekeltek, és a küzdelem folytatását is megígérték a hőguta előtti pillanatokban.
Az MTA-t mai formájában megszüntető törvény elfogadása után azt kérdeztük a tüntető tudósoktól, hogy mi a jobb taktika: csendben maradni vagy hangosan tiltakozni?
Pár száz ember vonult a térre.
Az Országgyűlés keddi döntésével az üzemeltetés forrása megszűnt.
A jegyzőkönyv kedvéért.
Hiába tiltakoztak ellene, simán átnyomták Palkovics miniszter javaslatát a törvényhozáson.
A nemzetközi kutatásban az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is részt vett.
A Parlament július másodikán, aznap dönt az Akadémia szétszakításáról.
Szerinte Palkovics nem igazán érti, hogyan működik egy tudományos műhely, mivel eddig csak egy nemzetközi járműipari nagyvállalat fejlesztési menedzsereként dolgozott.
A tiltakozó MTA-dolgozók szervezete szerint az ügy kirobbantásának ugyan politikai céljai vannak, ettől még a szoba elfogadhatatlan.
Meglepő: a videón látható szoba már nem is létezik, de korábban sem szexuális együttlétekre szolgált.
A miniszter szerint nem kell aggódni.
Az MTA-kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet - írták.
„Nem akarjuk megmondani a kutatóintézeteknek, hogy mivel foglalkozzanak, és nem akarjuk az irányításukat átvenni, semmi ilyen szándék nincs.”
Hamarosan szavazhat az Országgyűlés.
A parlament elé került javaslat még azokat a pontokat sem veszi figyelembe, amiről korábban megegyeztek a minisztériummal.
Egyben emlékeztette őket az akadémiai kutatóintézetek elvételét javasló Palkovics miniszter egy évvel ezelőtti mondataira arról, hogy a kormány nem akarja elvenni az akadémiai kutatóintézeteket.