Alig szavazta meg az MTA a kormány indítványát, de végül rábólintották, hogy eladják nyomott áron az ingatlanvagyont
A Magyar Tudományos Akadémia szerdai rendkívüli közgyűlése rendkívül szoros szavazással rábólintott, hogy az Akadémia adja el a kormány által kínált 80 milliárd forintért az értékbecslés szerint 130 milliárdot érő kutatóhálózati ingatlanjait az államnak. Információink szerint a közgyűlésben rendkívül nagy vita volt, melynek a végén 53-41 százalékos arányban szavazták meg, hogy az ingatlanvagyonért tett ajánlatot az Akadémia elfogadja - a többiek tartózkodtak.
A kormány és az MTA vezetése erősen várta ezt a döntést, több akadémikus azonban élesen ellenezte, hogy az MTA lemondjon az utolsó szálról is, ami a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszeréhez kötötte.
Információink szerint a közgyűlésen több felszólaló arról beszélt, hogy politikai zsarolásról van szó:
"Egyik kézben pisztoly, a másikban pénz - választhatunk, vajon etikus-e elfogadnunk"
- hangzott el.
Az MTA rendkívüli közgyűlését azért kellett összehívni, mert a menetrend szerint csütörtökön az Országgyűlésben a kormánytöbbség már el is akarja fogadni az úgynevezett HUN-REN törvényt. A törvény érinti az akadémiai ingatlanvagyont is, vagyis a kutatóhálózattól egyébként 2019-ben megfosztott Akadémia hozzájárulását nem lehetett megúszni.
Most, hogy a közgyűlés az elvárt módon szavazott, elhárult a legfontosabb akadály a kutatóintézeteket a köz ellenőrzése alól kivevő, de több pénzt ígérő törvényváltoztatás elől.
Az összesen 49 kutatóintézeti ingatlant a kormány a magánosított HUN-REN kutatóhálózatnak adja majd át, és ezért összesen 80 milliárd forintot fizet.
Ezzel a kormány a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerét öt év után ismét teljesen átalakítja. Az új struktúrában a kutatóhálózat önálló jogállású, nem állami intézmény lesz, melyet egy irányító testület fog vezetni. Ennek tagjait a miniszterelnök nevezi ki, majd a testület a későbbiekben maga dönt az újabb tagjairól.
Egy nagyon szűk többség
Freund Tamás MTA-elnök a közgyűlés utáni rövid sajtótájékoztatón történelmi döntésről beszélt, jelezve, hogy a négy óra hosszúságú közgyűlésen nagy vita volt.
"Ez egy nagyon szűk többség, jelzi, hogy nagy várakozások vannak, hogy a kormány helyreállítsa a bizalmat".
Az MTA közgyűlése rendszerint nagy többséggel támogatja az elnökség javaslatait, így előzetesen most is arra lehetett számítani, hogy bár azzal sokan nem értenek egyet, végül simán átmegy majd az indítvány.
Ehhez képest az 53 százalékos arány az akadémikus szubkultúra mércéjével szinte lázadást jelent - a kormány azonban így is megkapta azt, amit szeretett volna.
Freund Tamás elnök elismerte, hogy az akadémiai közösségben nagy bizalmatlanság volt az elmúlt évek tudománypolitikai döntései után, ő most mégis biztos benne, hogy "ha a kormány betartja az ígéreteit, megnyugodhatnak a kedélyek, és jó irányba indulhat el a HUN-REN kutatóhálózat". Ezért, mint mondta, személyesen is igennel szavazott.
Freund Tamás azt hangsúlyozta, hogy a kormány elfogadta az Akadémia több módosító javaslatát is. Még szerda este is: Orbán Viktor az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy az MTA elnöke plusz jogokat kap a kutatóhálózat feletti új irányító testület tagjainak kiválasztásában: Hankó Balázs miniszterrel együtt neki is véleményezési joga lesz a majdani IT tagjairól - a végső döntés azonban ezután is Orbáné lesz.
Amiről ugyanakkor a sajtótájékoztatón nem volt szó: az akadémiai közgyűlés elfogadott egy egyéni indítványt is. Ez arról szól, hogy az MTA azt kéri az Országgyűléstől, hogy a HUN-REN törvény csak egy évvel később, 2026 januárjában lépjen hatályba, és bocsássa a törvényjavaslatot társadalmi vitára.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!