A 444 információi szerint a kormány 80 milliárd forint körüli összeget kínál a Magyar Tudományos Akadémiának az Akadémia kutatóintézeti ingatlanjaiért, noha az MTA vagyonbecslése szerint azok megközelítőleg 150 milliárd forintot érnek. Összesen közel száz épületről, a magyar tudomány meghatározó kutatóintézeteiről van szó, melyeket a kormány most már teljesen le akar választani az Akadémiáról.

A valós érték bő 50 százalékáért megvenni kívánt ingatlanokért a költségvetési nehézségekkel küzdő kormány ráadásul nagyrészt államkötvényekkel, nem pedig “készpénzzel” fizetne.

Az MTA vezetése tudomásunk szerint ennek ellenére arra készül, hogy elfogadja a még nem teljesen végleges vételi ajánlatot. Az Akadémia elnöksége kedden információink szerint úgy döntött, hogy “a kisebbik rossz jegyében” támogatja az ingatlanvagyon eladását az államnak, és ugyanezt javasolja majd az Akadémia közgyűlésének is.

Ellenálló tudóssejtek megtörése két felvonásban

Ez már a második felvonás a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerének teljes átalakításában. Az első kör 2018-19-ben volt, amikor Palkovics László vezetésével a kormány a széles körű ellenállás, hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére elvette a kutatóintézeteket a Magyar Tudományos Akadémiától. Ezt akkor a miniszter részéről a legkülönfélébb nyomásgyakorlási eszközök kísérték a pénzügyi zsarolástól az egyes intézetek leválasztásával való fenyegetésig.

Emlékezetes, hogy az MTA vezetése 54 percet kapott a létüket meghatározó akadémiai törvény véleményezésére.

A kutatóintézeti ingatlanok akkor azonban az Akadémia tulajdonában maradtak, ez volt az egyetlen komolyabb szál, ami az MTA-t azóta is a tőle elvett kutatóhálózathoz köti. Az elmúlt öt évben az épületeket az újonnan létrehozott kutatóhálózat lényegében ingyenesen használhatta. Eközben magát a kutatóhálózatot is többször átalakították, még a neve sem maradt ugyanaz: a volt akadémiai hálózat Maróth Miklós vezetése alatt ELKH néven működött, majd miután 2023-ban Gulyás Balázs lett az elnök, azt átnevezték HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra.

Azt, hogy a HUN-REN-t egy új törvénnyel most ismét teljesen átszerveznék, november elején kapott nyilvánosságot. A változást Gulyás Balázs elnök elsősorban az alacsony hatékonysággal, széttagoltsággal indokolja, annak ellenére, hogy ezt a kutatóhálózati struktúrát alig öt éve már a Fidesz-kormány hozta létre.

Éhkoppon, ötcsillagos workshopokon

A vállalati menedzseri megközelítést erőteljesen képviselő Gulyás leginkább a HUN-REN általa megrendelt, teljes szövegében nyilvánosan nem ismert nemzetközi átvilágítására hivatkozik, melyet idén folytattak le. A HUN-REN vezetése azt hangsúlyozza, hogy széles körű egyeztetést folytattak a kutatókkal és a dolgozókkal, valódi konzultatív fórum helyett azonban a gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy workshopokat szerveztek a meghívott munkatársaknak (az elsőt a Marriottban tartották), valamint egy meglehetősen általános kérdéseket tartalmazó kérdőívet kérdeztek le a körükben.

Ennek pontos eredményei nem ismertek, és az átalakítási tervek legitimizálására ez azért sem lenne igazán alkalmas, mert ilyesmiről a workshopokon sem hangoztak el konkrétumok. A nagyjából 5000 kutató közérzete ugyanakkor nem túl jó úgy sem, hogy a politikai einstandolással kapcsolatos, 2019-es átalakítás előtti félelmek egyelőre nem igazolódtak be. Bár nem tűnik úgy, hogy a kutatási hálózatban a kutatási szabadság és autonómia szempontjai jelentősen sérültek volna, amióta már nem az Akadémiához tartoznak, az ígért jobb finanszírozás sem valósult meg. 2020-ban ugyan volt egy átlagosan 30 százalékos béremelés, de ezt teljesen megette az infláció, komoly kutatók is a nemzetközileg nevetséges kategóriába tartozó nettó 300-400 ezer forintokat keresnek, miközben a dolgozók még a közalkalmazotti státuszukat is elvesztették.

A HUN-REN átalakítását szorgalmazó Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató egyik fő motivációja is az lehetett, hogy az intézményrendszernek akut többletfinanszírozásra van szüksége.

Ezt a kormány az átalakításhoz köti: Jakab többször nyilatkozta, hogy jövőre 18 milliárd forinttal nőhet a költségvetési támogatásuk, “ha elfogadja az Országgyűlés a HUN-REN-törvényt”. Reményei szerint 2027-re a költségvetési támogatás már a mostani duplája lesz, hároméves időtávon pedig két-háromszorosra nőhetnek a kutatói bérek. Ezt egy hatéves finanszírozási keretszerződés biztosítaná.

Magánosítva, központosítva, miniszterelnökileg kinevezve

Ennek az ára azonban egy olyan új struktúra lenne, amiben a kutatóintézetek önállósága csökken, a kutatóhálózatot lényegében a miniszterelnök által kinevezett elnök és az általa kinevezett tagokkal működő irányító testület vállalatszerűen irányítaná, az állam pedig a finanszírozást ahhoz kötheti, hogy a kutatók a kormány által megrendelt témákkal foglalkozzanak - vagyis rossz esetben a tudományos autonómia alapkutatási közegben evidens alapértékei is sérülhetnek.

A magyar tudomány legfontosabb intézményrendszere ezzel a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alól két fázisban egy olyan felülről irányított rendszerré alakulna át, amit az alapítványi egyetemekhez hasonlóan formálisan magánosítanának, miközben a politikától való függés és a politikai beleszólás kockázata erősödik.

Az átalakítási terveket élesen bíráló Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint kiemelt veszély, hogy miközben több kutatóintézet költségvetésében meghatározóak az uniós pályázatok, az új struktúra miatt a jövőben nem biztos, hogy kaphatnának EU-s támogatásokat.

Szerintük a kormány által javasolt struktúra akkor is nagyon hasonlít a közérdekű vagyonkezelő alapítványokéra, ha a végső törvénytervezetben sem KEKVA-ról, sem alapítványokról nincsen szó. Emiatt reális félelemnek látják, hogy ahogy az alapítványi egyetemeket kizárták az uniós finanszírozásból, egy esetleges bizottsági vizsgálat után ugyanez velük is megtörténhet. Mint egy HUN-REN-es kutató jogász forrásunk fogalmazott:

“Ha a kormány szerint gonoszbrüsszel mindenáron el akarja venni a pénzünket, akkor a saját logikájuk szerint az átalakítással minket is veszélybe sodornak”.

Nem nézett ki jól

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter november 7-én küldte át a HUN-REN-elnök Gulyás Balázsnak az átalakítás konkrét törvénytervezetét, aki azt aznap este továbbította a kutatóintézeti főigazgatóknak.

“Ennél az első törvényjavaslatnál mindenkinek meghűlt az ereiben a vér”