A kormány elvonja a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésének egy részét

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vissza kívánja tartani az akadémiai kutatóhálózat első negyedéves finanszírozását

- közölte csütörtök délben rendkívüli sajtótájékoztatón Lovász László, az MTA elnöke. Lovász az MTA közgyűlése után állt a sajtó elé, a közgyűlés legfontosabb témája a kutatóhálózat működése volt.

Az MTA és a minisztérium (ITM) között akkor kezdett feszültté válni a viszony, miután a kormány júniusban bejelentette, hogy magához vonná az MTA költségvetésének egy jó részét, közte azt a pénzt, amelyből az akadémia a kutatóhálózatát finanszírozza. Az is felmerült, hogy egyes kutatóintézeteket átprofiloznának, vagy egyenesen megszüntetnének.

Az MTA ezt visszautasította, tárgyalássorozat kezdődött az MTA és az ITM között, szeptemberben az MTA bejelentette, hogy annyira nem közelednek az álláspontok, hogy felállnak az asztaltól, ezután azonban mégis született egy egyezség: kormányzati és tudós tagokból álló bizottságot állítanak fel közösen, amely 2019 márciusáig átvilágítja a kutatóintézetek működését. Palkovics László miniszter erre akkor azt mondta, amíg a bizottság nem tesz le javaslatokat az asztalra, nem lesz döntés.

Egyelőre az első negyedévről van szó

Csütörtökön azonban kiderült, hogy ez az ITM számára azt jelenti, hogy 2019 első negyedévében, azaz az illetékes bizottság javaslatainak megszületéséig nem kívánják finanszírozni az érintett kutatóintézetek működését, csak a kutatók fizetését hajlandóak kifizetni. A pénzzel pedig majd március végén, a döntés megszületése után elszámolnak.

"Szerintem ez a lépés méltatlan az akadémiához és a kormányhoz is"

- mondta Lovász.

Kérdésre hozzátette, nem tudja még, hogyan fognak így működni az intézetek, ezt a kérdést még meg kell vizsgálniuk.

"Én elmondtam a közgyűlésen, hogy minden ilyen veszélyezteti, és visszafordíthatatlan károkat tud okozni a magyar tudománynak"

- mondta Lovász. Szerinte itt nem arról van szó, hogy egy kutató három hónapon keresztül nem tud majd kutatni, hanem az MTA elnöke attól fél, hogy ez a lépés felerősíti majd a kutatók elvándorlását, hiszen ha itt nem, akkor ezek a kutatók majd máshol próbálják megvalósítani a kutatásaikat.

Palkovics nem ment el

Lovászék amúgy meghívták Palkovics minisztert a közgyűlési ülésre, hogy számoljon be a kutatóhálózat átalakítására vonatkozó elképzeléseiről, de Palkovics végül nem ment el, ehelyett csak egy levelet küldött, amelyben Lovász szerint azt írta, hogy szerinte a közgyűlés témái nem relevánsak.

"Ezt én nem tudom elfogadni" - mondta Lovász. Szerinte a közgyűlés lényeges témákkal - a kutatóintézetek működésével - foglalkozott, és fontosnak tartotta volna, hogy a miniszter felszólaljon.

"Sajnálom, hogy a miniszter úr úgy döntött, hogy nem jön el, és az akadémia közgyűlését nem méltatja arra, hogy az elképzeléseit közvetlenül megossza" - mondta Lovász.

Az MTA közgyűlése amúgy megerősítette Lovászékat abban, hogy lényegében az eddigi célok alapján folytassák a tárgyalásokat a kormánnyal, és azt is kimondták, hogy a kutatóintézetek szerkezetének megváltoztatása csak akkor elfogadható, hogy ha az hosszútávon, kiszámítható módon garantálja az intézetek működését, és ha azok a változtatások bizonyíthatóan, a teljes magyar tudomány érdekét szolgálják.

Lovász nyilatkozata alapján úgy tűnik, hogy ennek a mérlegelésnek az elvégzését az MTA a kormánnyal közösen felállított bizottságtól várja (amelynek ugye március végéig kell letennie a javaslatait az asztalra). Lovász azt is hozzátette, elvárják, hogy azoknak az intézeteknek a finanszírozása, amelyek átmennek ennek a bizottságnak az átvilágításán, biztosított legyen. Itt Lovász külön hangsúlyozta, nem pályázati finanszírozásra, hanem alapfinanszírozásra gondol.

Lovász szerint a közgyűlés döntése alapján az MTA arra is csak akkor bólint rá, hogy egyes intézetek más fenntartó, például egyetem fenntartása alá kerüljenek, vagy alapkutatások helyett alkalmazott kutatásokkal foglalkozzanak inkább, ha "érdemi elemzés" bizonyítja, hogy ezzel a magyar tudomány jól jár.

Lovász kérdésre hangsúlyozta azt is, hogy az akadémiai kutatóhálózat az egy befektetett euróra jutó tudományos eredmény alapján Európa egyik legjobb kutatóhálozata, azaz szerinte nem igaz, hogy nem működnek hatékonyan.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.