Palkovics miniszter magyarázta a gazdaságvédelmi intézkedéseket. A csökkentett munkaidő után járó bértámogatás automatikus lesz, de igazolni kell, hogy csökkentek a megrendelések.
Az innovációs miniszter most is arról beszélt, hogy nem hisznek a segélyekben.
Még értékkülönbözetet se fizetett, de mindenki szerint arányos volt a csere.
De még nem hagyták jóvá.
A betegellátást is ebbe a struktúrába illesztenék be.
A szavak régi értelmezése szerint azt, hogy a kérdéses dolog minden egyes elemében romlott.
Sok naperőmű, romániai földgáz, Paks 2 és szigetelés – ezek a pillérei a kormány évtizedes stratégiájának.
Hogy aztán beleborítsanak 200-300 milliárd forintot.
Az innovációs miniszter a hulladékégető kapacitás bővítésével számol.
Két minisztert is megkérdeztek, de egyikük sem árult el semmit. Minden bizonnyal megalapozott üzlet készül.
Amit eddig eleve csak Brüsszel miatt szerveztek, és amit szinte teljesen eldugtak az emberek elől.
Palkovics László igyekszik tisztázni: dehogy akarják megkérdezni a magyarokat, ez csak brüsszeli kötelezettség.
A modern technológiákat akkor lehet ugyanis elfogadtatni a leghatékonyabban a hazai vállalkozókkal, ha előnyeiről személyesen győződhetnek meg.
Az MTA után az alternatív iskoláknak megy neki a miniszter. Csak az maradhatna, amelyiknek az oktatási miniszter ezt szubjektív döntése alapján megengedi.
Ehhez új versenypályát is építünk. Az nem derült ki, hogy mennyiért.
Azt mondja, „ez nem hivatalos még”, a jelöltlista januárban lesz végleges, „addig még sok minden történhet”.
Az egészségügyi szakképesítés is átkerülhet Palkokovics László minisztériumához.
A miniszter elárulta, hogy "nem azért lakik a Várban, mert kifejezetten ott szeretett volna élni."
Fel is állították a Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanácsot.
A felsőoktatást az idei tanévtől az Emmi helyett az Innovációs és Technológiai minisztérium felügyeli, Palkovics miniszternek vannak ötletei.
Palkovics szerint ez a jövő.
Orbán Viktor legalábbis egyelőre nem tervezi. Az MTA bedarálása után az innovációs miniszter megkapta a felsőoktatást.
Sajtóközleményben tudatták, hogy szeptembertől az Emmitől az innovációs és technológiai minisztériumhoz kerül a terület.
Kormányzati milliárdok a versenypályának.
Maróth Miklós, az MTA volt elnökhelyettese lehetne a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője. Rajta kívül 12 nevet szellőztetett meg most a HVG.
Szalagvágás követ szalagvágást.
Előttük már nem tudta védeni a törvény megszavazása után is hangoztatott álláspontját, hogy az átalakítás német mintára zajlik.
A Magyar Hírlap értesülései szerint a volt MTA-elnök a legesélyesebb jelölt a ELKH vezetésére.
Ha a nagyobb szabadság az, hogy ezentúl a tudósok helyett a miniszterelnök kinevezettjei dönthetnek minden pénzről és a kutatások főbb irányairól is, akkor igaza van.
Az MTA-t mai formájában megszüntető törvény elfogadása után azt kérdeztük a tüntető tudósoktól, hogy mi a jobb taktika: csendben maradni vagy hangosan tiltakozni?
Szerinte Palkovics nem igazán érti, hogyan működik egy tudományos műhely, mivel eddig csak egy nemzetközi járműipari nagyvállalat fejlesztési menedzsereként dolgozott.
A miniszter szerint nem kell aggódni.
„Nem akarjuk megmondani a kutatóintézeteknek, hogy mivel foglalkozzanak, és nem akarjuk az irányításukat átvenni, semmi ilyen szándék nincs.”
Egyben emlékeztette őket az akadémiai kutatóintézetek elvételét javasló Palkovics miniszter egy évvel ezelőtti mondataira arról, hogy a kormány nem akarja elvenni az akadémiai kutatóintézeteket.
A Néppárt frakcióvezetőjének címzett levelet több mint ezren írták alá.
Az akadémia közleménye végigveszi, hol kellene változtatnia a tegnap benyújtott törvényen, hogy ne sérüljön a tudományos kutatás szabadsága.
Soha ennyien nem vonultak még utcára a magyar tudományért. Az elnök azt üzente, hogy ő a következő sorsdöntő napokban sem adja fel, nem dobja be a gyeplőt.
Csütörtökön összeülnek egyeztetni a kormány képviselőivel.
Az Index megszerezte a törvénymódosítás-csomag tervezetét. Korábban Palkovics és Orbán is azt hazudta, nem államosítják a kutatóintézeteket, a tulajdon szent és sérthetetlen. Most már nem is tárgyalnak az Akadémiával.
A kormány a hét elejére ígérte az átalakítás végleges terveit, de úgy tűnik, hogy kommunikálni sem hajlandóak már az akadémiával.
Minden nappal nő a bizonytalanság, ez nem jó a kutatóintézeteknek sem – mondta a miniszter, miután az MTA közgyűlése úgy döntött, maradjon az MTA-n belül a hálózat.
Pedig a kormány a miniszter szerint volt olyan jó, és még a tudósokat is bevonta az MTA szétverésének tervébe, csak azok elszabotálták a munkát.
A Maecenas Universitatis Corvini alapítványba az állam a Molban és a Richterben meglévő tulajdonának egy részét tette be.
Több beleszólást engednének a kormánynak, de sem a finanszírozást, sem a döntési jogokat nem adnák oda.
És nincs szükség átszervezésre sem.
Az MTA egyik kutatója egyenként végignézett 193 tudományos publikációt, hogy megtalálja, melyek létrejöttét segítette a miniszter. Hiszen ezért havi 800 ezer forintot vett fel. Egyet sem talált.
A miniszter kemény eszközöket használt: hónapokig visszatartotta az Akadémia intézményeinek finanszírozását.
Végtelen munkabírás: miniszteri poszt, 2 kormánybiztosi kinevezés.
És pont hogy nem akar beleszólni, hogy ki, mit, milyen módon kutasson.
A Korrupciókutató Központ munkatársai részletes tartalomelemzést készítettek a miniszter MTA-ról szóló nyilatkozataiból. Súlyos logikai képtelenségeket, és zagyvaságok sorát mutatták ki.