A múzeumi holding után folytatódik a centralizálás, az elnök egy személyben nevezheti ki az intézetek vezetőit.

Bicskei Éva három év alatt járta végig az MTA kutatói gyűjteményeit, sok ezer tárgyat és dokumentumot megismerve. A Kiscelli Múzeumban látható kiállítása azt mutatja meg, hogy a tudomány felől el lehet mesélni úgy is az ország 20. századi történetét, ami nem a szakadásokra, hanem a folytonosságra épít.

A világhírű matematikust nagyon aggasztja, hogy egyre több fiatal az érettségi után elmegy külföldre továbbtanulni, nem is találkoznak a magyar tudománnyal.

Ez írja le, milyen feladatai lesznek az akadémiának a kutatóhálózata nélkül.

Az MTA elnöke szerint alkotmányellenesen vették el az akadémiai vagyont.

A világ legismertebb tudományos magazinjának szerkesztőségi állásfoglalása arról szól, hogy a tudósoknak együtt kell kiállniuk az igazukért.

Maróth Miklós úgy érzi, hogy kvázi halállal fenyegetik, de ez csak növeli a munkakedvét.

A kutatóhálózatok új vezetője szerint a magyar munkaerkölcs az akadémián is érezteti hatását.

Maróth Miklós, az MTA volt elnökhelyettese lehetne a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője. Rajta kívül 12 nevet szellőztetett meg most a HVG.

A volt akadémiai elnök lehet a frissen létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat igazgatója.

A jellemzően igen udvarias német tudósok kereken megírták: tényszerűen nem igaz, hogy a magyar kutatóintézetek finanaszírozása a Max Planck Intézetéhez lesz hasonló.

Hiába tiltakoztak ellene, simán átnyomták Palkovics miniszter javaslatát a törvényhozáson.

Hamarosan szavazhat az Országgyűlés.

A parlament elé került javaslat még azokat a pontokat sem veszi figyelembe, amiről korábban megegyeztek a minisztériummal.

Egy külön kutatói hálózatot hoznának létre, ami a minisztérium szerint nem tartozna a kormány irányítása alá. Befolyása azért lenne rá.