Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat (MTA KH) néven működhet tovább a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a kormány pénteken közzétett törvénytervezete szerint. Az átalakítás a szervezet jogi folytonosságának megőrzésével történne, és rendezné az MTA és a kutatóhálózat közötti ingatlanhasználati viszonyokat is. A tervezetről Stipsicz András, a HUN-REN elnöke szombaton az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta, hogy az új szabályozás stabilabb, kiszámíthatóbb működést teremthet.

Stipsicz szerint a változások szorosabb együttműködést hozhatnak az Akadémia és a kutatóhálózat között, ami mindkét fél számára előnyös lehet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a 2019 előtti rendszer visszaállításáról van szó: az új működési modell szerinte annál „korszerűbb, hatékonyabb és függetlenebb” lesz, miközben megőrzi az elmúlt évek eredményeit és a már elindított fejlesztéseket.

A kutatóhálózat átalakítása a kormányváltás óta napirenden van. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter és Pósfai Mihály, az MTA elnöke már júniusban egyetértett abban, hogy az egységes kutatóhálózatnak az Akadémián belül lenne a helye. Az átalakítást vezetőváltás is megelőzte. Tanács Zoltán májusban nyilvánosan lemondásra szólította fel Gulyás Balázs elnököt és Jakab Roland vezérigazgatót, mert szerinte a korábbi vezetéssel nem lehetett feloldani a kutatóhálózaton belüli feszültségeket. Mindketten október 21-én, közös megegyezéssel távoztak. Másnap Stipsicz András, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet korábbi főigazgatója vette át az elnöki posztot. Megbízatása átmeneti: a jogszabályi átalakításig, illetve az új elnök pályázati kiválasztásáig szól.

A kutatóhálózatot 2019-ben, az Orbán-kormány döntésével választották le a Magyar Tudományos Akadémiáról, 2025 októberében pedig önálló, sajátos jogállású szervezetté alakították. A Gulyás-Jakab-féle vezetés idején jelentősen nőtt a finanszírozása: éves állami támogatása 2024 és 2026 között 40 milliárdról 89 milliárd forintra emelkedett, és tavaly decemberben 25 évre szóló finanszírozási keretmegállapodást kötött a kormánnyal. A Tisza-kormány a 2027-es költségvetési tervezetben 7,5 százalékkal, 90,8 milliárd forintra emelné az intézmény finanszírozását.