Magyar Péter beszédet mond az Akadémia közgyűlésén, miután Orbán hat éven át nem fogadta az MTA elnökét
Magyar Péter is ott lesz az MTA ünnepi, 200. közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémia székházában, és miniszterelnök-várományosként beszédet is mond az Akadémián.
Az akadémiai közgyűlés második napján választják meg az MTA új elnökét és főtitkárát, a magyar tudományban pedig rendszerváltó hangulat van – erről itt írtunk bővebben, azt is bemutatva, hogy az akadémiai elnökválasztásnak milyen politikai vonatkozásai vannak.
Miután az Orbán-kormányok leválasztották az Akadémiáról a kutatóhálózatot, a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerét, és egyre durvább politikai kampányokat folytattak az Akadémia ellen (a viszonyt jellemezte, hogy Freund Tamás, az egyébként konzervatívnak számító akadémiai elnök hat év alatt nem tudta elérni, hogy Orbán fogadja őt), most azt várják, hogy a Tisza biztosítsa az akadémiai szabadságot.
A Magyar Tudományos Akadémia (hamarosan távozó) vezetése a választások után sietett jelezni, hogy egyetért a Tisza programjának céljaival, és már keresik a párt vezetésével a kapcsolatot. Mint írták, szeretnének együttműködni velük az új tudománypolitika megalapozásában, és azt is közölték, hogy készek visszafogadni a korábban elcsatolt kutatóhálózatot.
Az elnökválasztásra a közgyűlés második napján, kedden kerül majd sor. A négy elnökjelöltet a Qubit kérdezte többek között arról, hogy mivel kezdenék az elnökségüket, Pósfai Mihály, Borhy László, Miklósi Ádám és Perczel András válaszai a linkeken olvashatók.
A Fidesz úgy maga ellen fordította a magyar tudományt, hogy a vereségük után hetek alatt dől össze az egész tákolmányuk
Rendszerváltó lázadásban a kutatók, az MTA új elnökkel folytatja, számíthatnak a tiszás kapcsolatok is.
Borhy László: „Az akadémiai közösség újraegyesítésének feltétele, hogy a választást ne politikai szempontok uralják”
Mi az első három legfontosabb intézkedés, amivel kezdené elnökségét? Miként látja saját esélyeit? Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból pozitívumként és negatívumként? – kérdeztük az MTA elnöki posztjára pályázó négy jelölttől. Elsőként Borhy László, az ELTE volt rektora válaszol.
Pósfai Mihály: „Pusztán az MTA léte, hogy átvészelte ezt a hat évet, óriási eredmény"
Mi az első három legfontosabb intézkedés, amivel kezdené elnökségét? Miként látja saját esélyeit? Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból pozitívumként és negatívumként? – kérdeztük az MTA elnöki posztjára pályázó négy jelölttől. Pósfai Mihály geológus válaszait olvashatják.
Perczel András: „Egy teljes, fiatal kutatói korosztálynak ma csak korlátozott lehetőségei vannak”
Mi az első három legfontosabb intézkedés, amivel kezdené elnökségét? Miként látja saját esélyeit? Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból pozitívumként és negatívumként? – kérdeztük az MTA elnöki posztjára pályázó négy jelölttől. Perczel András kémikus válaszait olvashatják.
Miklósi Ádám: „A túlélésért való harcban az MTA elvesztette kapcsolatát az elcsatolt intézmények dolgozóival”
Mi az első három legfontosabb intézkedés, amivel kezdené elnökségét? Miként látja saját esélyeit? Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból pozitívumként és negatívumként? – kérdeztük az MTA elnöki posztjára pályázó négy jelölttől. Most Miklósi Ádám etológus válaszait olvashatják.