Mindegyik vizsgálat összegzésében megállapították, hogy az adott kutatóközpont "nem biztosította a közvagyon megőrzését" vagy a "közvagyonnal való felelős gazdálkodást".

Az MTA elnöke szerint érzik a tőlük elvett kutatóintézetek hiányát, gyakran kapnak a törvényben előírt véleményezésre szakmai anyagokat, amiket mindig továbbítottak az adott témát ismerő intézetnek, de ezt most nem tudják megtenni.

Azt mondja, „ez nem hivatalos még”, a jelöltlista januárban lesz végleges, „addig még sok minden történhet”.

Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a leköszönő alkotmánybíró előadást tartott a hatalom és az AB konfliktusairól és a 2010-es rendszerváltás utáni hatalmi átalakulásról.

Kik is zavarták eddig azt a nyugalmat?

Vajon hallgatni fog-e rájuk a polgári, konzervatív kormány?

Előttük már nem tudta védeni a törvény megszavazása után is hangoztatott álláspontját, hogy az átalakítás német mintára zajlik.

Ha a nagyobb szabadság az, hogy ezentúl a tudósok helyett a miniszterelnök kinevezettjei dönthetnek minden pénzről és a kutatások főbb irányairól is, akkor igaza van.

Az MTA-t mai formájában megszüntető törvény elfogadása után azt kérdeztük a tüntető tudósoktól, hogy mi a jobb taktika: csendben maradni vagy hangosan tiltakozni?

A jegyzőkönyv kedvéért.

Nem várt fordulat az MTA-vitában. Szexbulivádak egy hét másodperces, kissé siváran berendezett tetőtéri helyiségről készített videóra alapozva.

Az MTA-kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet - írták.

Az akadémia közleménye végigveszi, hol kellene változtatnia a tegnap benyújtott törvényen, hogy ne sérüljön a tudományos kutatás szabadsága.

Az Index megszerezte a törvénymódosítás-csomag tervezetét. Korábban Palkovics és Orbán is azt hazudta, nem államosítják a kutatóintézeteket, a tulajdon szent és sérthetetlen. Most már nem is tárgyalnak az Akadémiával.

A kormány a hét elejére ígérte az átalakítás végleges terveit, de úgy tűnik, hogy kommunikálni sem hajlandóak már az akadémiával.