Stumpf István volt alkotmánybíró A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében, ami a többi intézethez hasonlóan már kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést.

Az előadáson ott volt a Magyar Narancs, ami azt írja, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, akinek az alkotmánybírósági mandátuma nyáron járt le, főleg az Alkotmánybíróság meg a kormány konfliktusairól és a kormányzás 2010 utáni átalakításáról beszélt. Azt mondta:

„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”

Stumpf szerint a rendszerváltás után megtört a bizalom a politikában, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni az AB, de jött 2010 és a forradalmi jogalkotás: a cél az AB lefékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása lett. Stumpf szerint ez nemzetközi jelenség is volt, mert a gazdasági világválság miatt újra felmerült, hogy mekkora legyen az állam szerepe és a hatalommegosztás mértéke. Az előző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a főáramlat, de egyre többen jöttek azzal, hogy ez egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.

Stumpf szerint 2013 elejére Orbánnál betelhetett a pohár, miután az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit eltörölték, majd a választási regisztrációt nyilvánították alkotmányellenessé. Végül a 4. alkotmánymódosításba beletettek több, már alkotmányellenesnek minősített szabályt, ez visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozás volt – mondta Stumpf, aki szerint végül „a parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott”, a kormánytöbbség a saját jelöltjeivel töltötte fel a kibővített AB-t, aminek kivették a kezéből a gazdasági kérdéseket, és megtiltották az alkotmánymódosítások felülvizsgálatát.

Stumpf azt mondta, 2018 után elvileg Orbán felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, pedig már 1998 és 2002 között sem a napi, inkább a távlatos ügyek érdekelték. Stumpf ezt mondta Orbánról:

„Úgy lehetett vele, hogy 4 évig Stumpf kormányzott, 4 évig Navracsics, 4 évig Lázár, most már végre én jövök.”

Stumpf szerint már tartalmilag prezidenciális kormányzás folyik: „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció.”

Stumpf kérdésre azt mondta, a belső ellensúlyokat sem látja teljesen elveszettnek:

„Kívülről úgy tűnhet, hogy a viktoriánus hatalom mindent legyalult, de az intézményeknek van ellenálló képességük, az AB-ben is voltak belső mozgások, a lojalitás helyett, mellett az intézmény értékrendje is fontos.”

Stumpf a főleg MTA-s kutatókból álló közönségnek azt mondta, kevés esélyt lát arra, hogy az AB az intézetek elcsatolása ügyében szembeforduljon a kormánnyal. (Magyar Narancs)