Csúnya lett az egyébként teljesen érdektelen Ligakupa-sorozat keddi döntőjének legvége. A Diósgyőr a pályán 2-1-re megverte a Videotont, de már meccs közben egymásra talált a két kispad, és utána is hevesen gyalázták egymást. Tomiszlav Szivics diósgyőri edző állítólag azt kiabálta a fehérvári kispad felé, hogy Szopjatok le, és a kezével is jelezte, hogy mire is gondol pontosan. Aztán még a klubházban is ordibáltak egymással.

Erről Garancsi István, a Videoton tulajdonosa számolt be klubja honlapján. Nem szép történet, nyilván feldúlt Garancsi, pláne, hogy Szivics edző a meccs után odaszúrt még egyet a Videotonnak, amikor azt nyilatkozta:

Ilyen kerettel, ilyen háttérrel semmit sem nyerni nem olyan szép dolog.

Az Orbán Viktor által is osztott terv szerint valóban nem itt kellene tartania a Videotonnak. 2013 augusztusban például a VIP-páholy állandó vendége, akinek névre szóló parkolója van a fehérvári stadionban, azt nyilatkozta:

Ami a Videotont illeti, ott az volt az akadémiának bemutatott terv, hogy a 2012-13-as bajnokságban Európa legjobb száz csapata közé kell kerülni – ez sikerült is –, a 2013–14-es bajnokságban Európa legjobb ötven csapata közé kerülni, a 2014-15-ös bajnokságban pedig a legjobb 32 közé, azaz megérkezni a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Az első lépés megtörtént, de a legjobb ötvenbe nem sikerült bekerülni, sőt, vissza fogunk csúszni a századik hely alá.

Az elmúlt években anyagilag szépen megerősített Videoton idén - ahogy Szivics is jelezte - még itthon sem nyert semmit. Pedig ott van mögötte továbbra is a Mol, a költségvetését szakértők a legnagyobbra, hárommilliárdosra becsülik az NB1-ben.

De amit az Orbánhoz közelálló klub vezetője, Garancsi István levezet az interjú az anyagi egyenlőtlenségről, ahhoz tényleg elég vastag bőr kell.

Egy olyan klub alkalmazottja beszél a háttér erősségéről, amelynek az ország egyik leggazdagabb embere a tulajdonosa. Köztudott, hogy a DVTK 2010 óta Leisztinger Tamás érdekeltségi körébe került. Ha abból indulunk ki, hogy az ő vagyonát mekkorára szokták becsülni, akkor elég egyértelmű, hogy melyik klubnak jobbak a gazdasági lehetőségei.

Vagyonméricskélésbe Magyarországon elég nehéz belemenni, különösen az átláthatatlan állami vagy államközeli üzletek miatt. Mindenesetre 2013-ban Leisztinger Tamás vagyonát 77 milliárdra becsülte a Napi Gazdaság, Garancsiét 10 milliárdra, de azóta utóbbi kötött erős üzleteket és a Duna Takarékkal is szerencséses megúszta az államosítást. Garancsi biztosít egyébként lakást Orbán Viktor fiának is.

Az pedig külön vicces Garancsi panaszkodásában, hogy Leisztinger éppen az idők szavára hallgatva kezdett pénzt rakni a magyar fociba, megmentve a Diósgyőrt. Sőt, vannak olyan hírek is, hogy nagyon nem volt más választása, mert Orbán Viktor megüzente a korábban a baloldallal szoros viszonyt ápoló Leisztingernek, hogyan javíthat a kormányváltás után a helyzetén. Erre 2011 márciusban az Észak-Magyarország rá is kérdezett Leisztingernél:

ÉM: Tudja kétféle verzió kering arról, hogy miért vállalt szerepet a magyar fociban. Az egyik szerint azért, mert Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, Orbán Viktor ezt megüzente Önnek, a másik szerint Ön felismerte, hogy ami a miniszterelnöknek a szívügye, az egy vállalható ügy, ezért saját elhatározásából keresett futballterepet. Melyik az igaz?

Leisztinger Tamás: Melyiket szeretné, hogy igaznak mondjam?

ÉM: Nekem bármelyik jó.

Leisztinger Tamás: Nekem egyik sem.

ÉM: Mondana egy saját változatot?

Leisztinger Tamás: Ha nagyon muszáj… Maradjunk annyiban, hogy egy Magyarországon vállalkozásokat működtető ember esetében nem baj, ha szerepet vállal olyan ügyekben, ami egyébként is fontos neki, főleg akkor nem, ha például az ország első számú politikai vezetőjének is fontos ugyanez az ügy.

A Videoton tulajdonosa egyébként a Diósgyőr példás megbüntetését várja a Magyar Labdarúgó Szövetségtől. Aminek egyébként az elnöke Leisztingernél és Garancsinál is sokkal gazdagabb.