Az 550 millió szavazó részvételével megtartott, öt héten keresztül zajló indiai választás már csak a mérete miatt is történelmi volt. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy olyan eredményt hozott, ami akár fordíthat is az ország sorsán.
Ahogy azt várni lehetett, győzött az ellenzéki Narendra Modi és a hindu nacionalisták. Sőt, egy kicsivel még a vártnál is nagyobbat győztek: az utóbbi harminc évben először lesz egy pártnak abszolút többsége az indiai parlamentben. És most először történt meg, hogy ez nem az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártnak sikerült, ami az ország történelmének nagy részét végigkormányozta.
A Kongresszus megsemmisítő vereséget szenvedett. 44-et szereztek meg az indiai parlament 543 képviselői helyéből, még a hagyományos hátországukban is összeomlottak. A párt vezetője, Sonia Gandhi és fia, Rahul Gandhi fel is ajánlották lemondásukat, a párt munkabizottsága viszont ezt nem fogadta el.
De a történet most nem a vesztesekről szól. Hanem arról a Modiról, aki korábban nem kapott vízumot az Egyesült Államokba, és akit olyan gyanakvással figyeltek nyugaton, hogy az Economist még kifejezett anti-endorsement cikket is írt róla a kampányban. Most viszont sorra kapja a gratulációkat, Barack Obama már meg is hívta egy washingtoni látogatásra.
Modi teljesen egyértelműen magához ragadta a kezdeményezést a kampányban, és végig ő diktálta a tempót. Az egyik oldalon ott volt a választók csalódottsága a gazdasági problémák, a magas infláció, az elviselhetetlen korrupció, és az általános reménytelenség miatt. A másik oldalon pedig ott volt Modi sokak szemében inspiráló figurája, és eredményei - Gudzsarát állam élén korábban valóban jobban teljesített az országos átlagnál.
Lendületes kampánya középpontjában a gazdaság volt. Ígért munkahelyeket, növekedést, a korrupció csökkentését, és mindezt olyan piacpárti körítés mellett, hogy sokan már India Thatcherjének/Reaganjének nevezik.
“Olyan ez, mintha nem is két politikai párt váltaná egymást, hanem két, élesen eltérő elveket valló közgazdász-csoport. A Kongresszus mögött a Nobel-díjas Amartya Sen és követői állnak, akik szerint a gazdasági fejlődésnek minden társadalmi csoportot szolgálnia kell, így a legalsóbb rétegeket is. Modi mögött viszont a Columbia egyetem professzora, Jagdish Bhagwati és köre, akik a szabadpiaci kapitalizmus, a minél kisebb állami beavatkozás (alacsony adók, kis mértékű újraelosztás) mellett állnak. Szerintük ha a nagyvállalatoknak, a vezető rétegeknek jól megy a sora, az majd mindenkit felfelé húz” - magyarázta a Népszabadságnak Tadzs Pratap Szing, a benáreszi Hindu Egyetem politológiaprofesszora.
Győzelme után Modi elővette a kötelező paneleket is, “Ez India győzelme” “A XXI. század India korszaka lesz”, de mondott valami érdekesebbet is:
ez a győzelem felülemelkedett a kaszt- és vallási különbségeken.
Ezzel egyrészt kritikusainak üzent. A kampányban legtöbbször ellene felhozott érv muszlimellenessége volt, és egy 2002-es eset, amikor Gudzsarát kormányzójaként nem akadályozott meg egy muszlimok elleni vérengzést. Ő maga ugyan tagadta, hogy bármi felelőssége lett volna ebben, de az Egyesült Államokban például ezért volt nem szívesen látott vendég. Nyilatkozatai stílusán ugyan mostanra sokat finomított, muszlimellenes szövegeket azért nem volt nehéz idézni tőle.
Beszédével mintha ezeket a hangokat igyekezett volna nyugtatni. A valóság viszont közben az, hogy 1952 óta nem volt ilyen kevés muszlim az indiai parlamentben, Modi pártjának képviselői között pedig konkrétan egy sincs (miközben az ország 14 százaléka muszlim).
Más szempontból viszont jogos, amit Modi állít. A választás valóban nem vallási témákon dőlt el, hanem azon, hogy az indiaiak elsöprő többsége akar egészen más irányba menni, mint eddig.
Arra pedig, hogy ez milyen nehéz feladat lesz, elég egyetlen példa. A korrupcióellenesség volt Modi egyik fő üzenete, csakhogy a Társaság a Demokratikus Reformokért nevű szervezet szerint még saját párttársai közül is több ellen büntetőeljárás indult, négyüket ráadásul gyilkosság miatt vonnák felelősségre.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.