Az Alkotmánybíróság ma kezdte el kinyírni a kommentelést Magyarországon

Semmi sem mutatja pontosabban, hogy mennyire érzi az Alkotmánybíróság az online kommentelést, és minden ezzel kapcsolatos ügyet, mint az állásfoglalásuk 50. pontjában szereplő mondat:

"Az internet a kommunikáció új módja: lényege szerint egymással kommunikálni képes számítógépes rendszerek a világot átfogó, decentralizált hálózata."

Tömör, pontos, idejétmúlt, a lényeget teljességgel félreértő. Mint a döntésük is.

Az egész mostani ügy egy ingatlanos oldalról szóló cikkel kezdődött.

A cikkben arról volt szó, hogy az ingatlanosok tisztességtelenül járnak el, a hozzászólók meg kurvaanyáztak az írás alatt. Az ingatlanosok pereltek, mert az anyázás sértette a jó hírnevüket, és a kommentekben valótlan dolgokat állítottak róluk.

Nem a kommentelőt perelték, hanem az oldalt, ahol a kommentek megjelentek.

Az ügy 3 bíróságon fordult meg, mielőtt az AB-hez került. Aki azt gondolta, hogy csak az alkotmánybírák gyengék az internetben, az nyugodjon meg. A többi bíró sem túl erős.

  • Első fokon úgy ítéltek, hogy a kommentek az olvasói levelekkel esnek egy tekintet alá, szerkesztett tartalomnak minősülnek, ezért tartalmukért az alperes (az oldal) jogi felelősséggel tartozik.
  • A másodfokú bíróság álláspontja szerint a kommentek nem olvasói levelek, hanem magánjellegű megnyilvánulások. Mint mondjuk egy telefonbeszélgetés két ember között.
  • A Kúria álláspontja szerint annak, hogy az oldal a sérelmezett hozzászólást haladéktalanul eltávolította, csak a kártérítési igény, illetve a felróhatóság alóli kimentés kérdése körében van jelentősége. A jogsértés szempontjából mindegy, hogyha valaki törli a kommentet, mikor szól érte, akit megsért.

Ezután került az ügy az AB-hez.

Az alperes, az oldal üzemeltetője végig ugyanazt mondta: ő nem felelős valaki másnak a véleményéért, csak felületet biztosít arra, hogy ezt a véleményt az illető elmondja. Azzal érveltek, hogy az oldal ilyen szempontból olyan, mint egy online tárhelyszolgáltató. Egy szolgáltatást nyújt, amit a userek tudnak jogszerűen és jogellenesen is használni. Ez azonban a felhasználók felelőssége. Ráadásul ők minden tőlük reálisan elvárható dolgot elkövettek: törölték a kommentet, amikor panasz érkezett.

Ehhez képest különböző indokokkal ugyan, de valamennyi bíróság ugyanarra jutott:

az oldal felelős azért, hogy a cikkek alatt milyen hozzászólások vannak.

Az Alkotmánybíróság is így látja.

Úgy tűnik, hogy az egyik fontos körülmény, hogy a kommentelő legtöbbször nem beazonosítható, míg egy oldal üzemeltetője igen. Ezért lehet az utóbbit perelni. Az igaz, hogy egy kommentelőt nehéz beazonosítani, de nem lehetetlen. Nem vagyok biztos benne, hogy hatékonysági szempontok alapján jó ötlet más felelősségre vonni, mint aki a jogsértést elkövette, de erről simán lehet vitatkozni.

Sokkal nagyobb probléma, hogy ennek a döntésnek milyen hatása lesz a gyakorlatban.

Az állásfoglalásban többször is szerepel, hogy életszerűtlen azt várni egy nagy portáltól, hogy minden egyes poszt minden kommentjét percenként ellenőrizze, és fizikailag lehetetlen sok résztvevőjű vagy rövid reakcióidejű, parázs vitát folytatni előzetes moderációs rendszerben.

Ha lehet, akkor még szomorúbbá teszi a döntést, hogy az AB tudta, hogy mi fog történni, és ez sem hatotta meg.

Ki akarja perek tömegét kockáztatni? Nem egyszerűbb teljesen letiltani a kommentelést?

Arra egy kiadónak sincsen pénze, hogy elég moderátort tartson, aki éjjel-nappal figyeli a hozzászólásokat, az előmoderálás a lassúsága miatt pedig tényleg megöl minden beszélgetést.

Mehetne a világ abba az irányba is, hogy az emberek a technológiának köszönhetően minden eddiginél szabadabban vitatkoznak, és mondják el a véleményüket. Az ingatlanügynökségek, de főleg a bíróságok pedig képesek a helyükön kezelni egy poszt alá írt névtelen kommentet. Senki nem rohangál egy ilyen miatt bíróságra, és ha mégis, akkor a bíróságon megmondják neki, hogy higgadjon le.

Mi ingatlanügynökségestül, lázárjánosostul inkább az ellenkező irányba megyünk. Ahol egy sértő, névtelen kommentet elhárításának nevében nem túl nagy ár az online véleménynyilvánítás jókora részét lehetetlen helyzetbe hozni.

Az Alkotmánybíróság mutatja az utat.

(A TASZ álláspontja a döntésről errefelé.)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.