A magyarok harmada szegénységben vagy kirekesztettségben él az EU friss ajánlása szerint

Negyedik alkalommal adta ki az Európai Bizottság ajánlását, hogy mit kéne tennie Magyarországnak. Mivel nem vagyunk eurót használó tagállam, a javaslatok betartása egyáltalán nem kötelező. Ennek megfelelően a korábbi évek javaslataiból sem valósult meg úgy igazán semmi, nem véletlen, hogy sok ötlet már többedszer köszön most vissza.

A teljes szöveg a Bizottság honlapjáról elérhető, itt a fontosabb észrevételeket és javaslatokat szedtük össze.

• 2014-2016-ra nagyjából tarthatónak látszik a kormány növekedési ütemterve, de 2017-re túl optimistának tűnik.
• Kockázatosnak tűnik ugyanakkor, hogy 2015-től az államháztartási hiány nagyobb lesz, mint amire a kormány számít.
• Mindezekért a tanács úgy véli, hogyközéptávú költségvetési céltól való jelentős mértékű eltérésre, valamint az adósságszabály megsértésére tekintettel 2014-től kezdődően további strukturális kiigazításra van szükség.
• Ezért azt javasolják, Magyarország erősítse meg a 2014-es évre vonatkozó költségvetési intézkedéseket.
• Mint a korábbi években, idén is javasolják, hogy a Költségvetési Tanács gárdáját és feladatkörét szélesítsék ki.
• Hiába az MNB növekedési hitelprogramja, a gazdaság rendes hitelezése még nem indult be. A pénzügyi szektor terhei növekedtek, a tranzakciós adó miatt nőtt a készpénzhasználat. Sok a nemteljesítő hiteles, mindezek együttesen hitelkínálat beszűküléséhez vezettek.
• A devizahiteleseknek szánt kormányzati intézkedések a legtöbb esetben nem a nehéz helyzetben lévő adósokat célozták, a további intézkedésekkel szembeni várakozások pedig negatív hatást gyakorolnak a háztartások fizetési hajlandóságára.
• Bár 2013-ra csökkent az adószabályok módosításának gyakorisága, nem történt érdemi előrelépés a társasági adó kiegyensúlyozottabb rendszerének megteremtése érdekében. A meglévő ágazati adók egy részét pedig megemelték.

Pedig a Bizottság véleménye szerint

Az egyes ágazatokra vonatkozóan eltérő adómértékek alkalmazása hátráltatja az erőforrások hatékony allokálását, és ily módon negatívan hat a növekedésre.

És bár a családi adókedvezményt igénybe vehetők körét kiszélesítette a kormány,

az egyedülálló, alacsony jövedelmű személyek adóterhe az egyik legmagasabb az Európai Unióban.

• Nem változtak a munkahelyvédelmi törvény jogosultsági feltételei sem, pedig az alacsonykeresetű munkavállalók egy jelentős része ennek hatályán kívül ragadt.

• A tavalyi évben csökkent az ifjúsági munkanélküliség Magyarországon,
• ugyanakkor a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok aránya emelkedett.
• Meg kell erősíteni a különböző munkaerő-piaci és szociális intézkedések (közmunkaprogram, álláskeresési járadék és szociális segélyek) aktivizálási elemeit.
• A foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetési erőforrások meghatározó részét a közmunkaprogram köti le, ugyanakkor a programból való kilépést követően 2013-ban a résztvevőknek kevesebb mint 10 %-a tudott visszatérni a nyílt munkaerőpiacra.

Ez felveti annak kérdését, hogy tartósabb foglalkoztatási hatás elérése érdekében nem kellene-e kiigazítani a programot oly módon, hogy szorosabban kötődjön az aktivizálási, képzési intézkedésekhez, illetve az álláskereséshez nyújtott támogatáshoz.

-  szerepel az ajánlásban.

• A nők foglalkoztatottsági arányának javításán segített pár intézkedés, de további erőfeszítések kellenek, mert ez az arány még mindig 60 százalék alatti.
• Az álláskeresési járadékra való jogosultság ideje, mint az elhelyezkedéshez szükséges átlagos idő.

A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma tartósan emelkedik Magyarországon, és jelenleg a teljes népesség közel egyharmada ezen kategóriába tartozik.

• A szegénység továbbra is aránytalanul sújtja a hátrányos helyzetű csoportokat, különösen a gyerekeket és a romákat. 

• A gyakori változtatások mellett az ágazatok egyre nagyobb számában a korlátozott verseny jellemzi. (Például gyógyszertárak, trafikok, hullakádkezelés, mobilfizetés, tankönyvpiac).

A különadók sújtotta ágazatokban különösen visszaestek a beruházások: 

• 2010 és 2013 között a beruházások nominális értéken 44 %-kal csökkentek az energiaágazatban, 28 %-kal a pénzügyi ágazatban és 18 %-kal a távközlési ágazatban, míg összességében 3,4 %-kal nőttek.
• A közbeszerzések piacán a verseny némileg javult, de további erőfeszítések kellenek.

• Emelkedőben a korai iskolaelhagyók aránya. Az ezt megelőző stratégia elfogadását pedig többször is elhalasztották.
• A diákoknak a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából fontos alapvető készségekkel, kompetenciákkal és végzettségekkel való felruházása további erőfeszítéseket igényel.
• A jó minőségű többségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés továbbra is meghatározó probléma a hátrányos helyzetű gyerekek, és különösen a romák számára. 

• A villamos energia és a földgáz árának csökkentése a különadókkal együtt negatívan hatottak az energiaszolgáltatók költségmegtérülésére a beruházások és a karbantartás tekintetében. 
• Pedig a magyar háztartások energiaintenzitása a legmagasabbak közé tartozik az unióban.
• Még mindig aggályos, hogy az energiaszabályzó hatóság nem független.
• Voltak lépések a tömegközlekedés ésszerűsítése érdekében, de a működési költségek racionalizálása és a tarifarendszer megváltoztatásával lehetne még sikereket elérni.