• A Fővárosi Közgyűlés tagjait eddig csak listán, arányos rendszerben választották a budapestiek.
• De a Fideszben valaki rájött, hogy ha ez így marad, akkor nem biztos, hogy önállóan többségbe kerülnek a testületben.
• Ezért benyújtottak egy módosító javaslatot, hogy a Fővárosi Közgyűlés inkább a kerületi polgármesterekből és a főpolgármesterből álljon, meg még 9 képviselőből, akik kompenzációs listáról kerülnének be a testületbe.
• Az április 6-i választási eredmények alapján 23-ból 16 polgármester kapásból fideszes lenne, ha erre csak egy kompenzációs hely is jön (márpedig jön, nem is egy), akkor már ezzel megvan a fideszes többség.
• De a kerületekben nem ugyanannyi ember lakik, ezért az új rendszer aránytalan. Ezt szóvá is tette civil szervezetektől kezdve az ellenzéki pártokon át a poltikai elemzőkig mindenki.
• Ezért a Fidesz módosította a módosító indítványát,
• de így sem lett sokkal jobb.

Az már biztos, hogy 2014 őszén Budapest úgy választja meg a Fővárosi Közgyűlés tagjait, ahogy még soha. A Fidesz a választások előtt 4 hónappal benyújtott egy módosító indítványt arról, hogy a közgyűlésben ne pártlistákról bejutott képviselők üljenek, hanem a 23 kerületi polgármester, a közvetlenül választott főpolgármester, és 9 olyan vesztes kerületi polgármester-jelölt, aki a kerületekben leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok szerint jut be.

Itt van az Origo csodálatos infografikája arról, hogyan változna a Fővárosi Közgyűlés összetétele az új rendszerben, bár ezen még a 9 kompenzációs mandátum helyett 10 van, de a lényeg ugyanaz: a régi választási rendszerben valószínűleg nem lenne egyedül többsége a Fidesznek.

A módosítással eredetileg két nagy probléma volt.

A másodikra semmit nem mondott a Fidesz, szerintük így oké.

Az első aggály viszont eljutott Rogánékig, be is nyújtottak egy módosító indítványt, ami a kettős többség bevezetésével oldaná fel a választás aránytalanságát. A kettős többség azt jelenti, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl nem lesz elég, ha egy indítványt a képviselők többsége támogat, az is kell, hogy ezek a képviselők együtt képviseljék Budapest lakosainak többségét is. A 20 ezer lakosú XXIII. kerület polgármesterének szavazata tehát hetedannyit sem fog érni, mint újbudai kollégájáé, aki 145 ezres kerületet vezet.

Alkotmányjogi szempontból azonban ez a módosítás semmit nem javít azon, hogy a választópolgárok szavazati joga a szavazás pillanatában nem egyenlő, hiszen a XXIII. kerületi polgármester a kerületéből ugyanúgy egyszerű többséggel, akár pár ezer szavazattal is bejut a közgyűlésbe. Igaz, hogy utána kevesebbet ér majd a szavazata, mint egy nagyobb kerület vezetőjéé, de a választójog gyakorlása az uralkodó jogértelmezés szerint addig tart, és addig kell egyenlőnek lennie, amíg egy képviselő el nem nyeri a mandátumot. Hogy utána hogyan számolják a többséget a közgyűlésben, az teljesen mindegy.

A végső szót persze nagy valószínűséggel az Alkotmánybíróság fogja kimondani.

Nesze neked, XIII. kerület!

A kettős többség mellett még egy módosítót nyújtott be a Fidesz a saját indítványához, Gulyás Gergely beadványa szerint a kerületekben mandátumot nem eredményező szavazatok is a kerületek lakosságszáma alapján súlyozva kerülnek majd a kompenzációs listára. Hogy erre miért volt szükség, arra semmilyen logikus magyarázat nincs, a kompenzációs lista ugyanis eleve arányos, minden leadott szavazat ugyanannyit ér rajta.

A Fidesz szempontjából a módosításnak egy előnye lehet: hogy a rendszer túlkompenzálja azt a pártot, amelyik a nagy kerületekben második. Aki a nagy kerületekből sok töredékszavazatot hoz fel, uralni fogja a kompenzációs listát.

Budapesten 4 olyan kerület van, ahol 100 ezernél többen laknak, ezek közül a XIII. és a XIV. kerületben biztosnak tűnik az ellenzéki győzelem, a III. kerület billeg, a legnépesebb XI. kerület pedig megkérdőjelezhetetlenül a Fideszé. A balos IV-ben és a billegő XVIII. kerületben is majdnem 100 ezer ember lakik, a legnagyobb kerületek többsége tehát inkább balra húz, ez viszont fideszes túlsúllyá fordul majd a kompenzációs listán.

És milyen lesz a közgyűlés?

Az április 6-i választások a 23-ból 7 kerületben (IV., VII., X., XIII., XIV., XIX., XXI.) került többségbe a baloldal, 16-ban a Fidesz. Ha ugyanígy szavaznának a budapestiek az önkormányzati választáson 7 ellenzéki polgármester kerülne a közgyűlésbe, a kerületeik lakosságszáma együttesen 620 ezer fő lenne. Velük szemben ülne a 16 fideszes polgármester, kerületeikben 1,11 millió budapestivel.

A főpolgármester az április 6-i eredmények szerint szintén a Fidesz jelöltje lenne.

A kilenc kompenzációs hely elosztását teljesen felborítja a lakosságszám szerinti súlyozás. Enélkül a Fidesz három helyet kapna a kilencből, a módosítással viszont akár négyet is behúzhatnak. Ezzel máris bőven megvan a Fidesz 17 fős többsége, és lakosságszámban is ők a nyerők.