Kitört a nyár, az ország bulizni vágyó lakosainak jó része előbb-utóbb fel fog bukkanni valamelyik tömegrendezvényen. A sajtóban jönnek majd a fesztivál legjobb nője/női segge/melle szavazások. Fotógalériák középiskolás (vagy legalábbis annak látszó) lányokról. Nyár van, ilyenkor lehet nyálat csurgatni, nőket mustrálni, osztályozni. A nők tárgyiasítását sérelmező beszólásokra ahogy mindig, most is az lesz a válasz, hogy kaptok félmeztelen pasis képeket, lehet megnyugodni.

Aztán következnek a hol hőzöngő, hol fájdalmasan lemondó kommentek a buliból kimaradó fiúktól a pucér csajos cikkek alatt. Karcos ítéletek az „olyan” lányokról, akik egy szál bikiniben vágnak neki az többnapos bulisorozatnak, másra nincs szükségük, mert úgyis találnak valakit, aki meghívja őket erre-arra. Ezek a lányok egyébként szemetek is, mert nemcsak csinosak, és közszemlére teszik mindenüket, de nem is állnak akárkivel szóba. Ha nem nézel ki elég jól ÉS nincs bazisok pénzed, semmi esélyed arra, hogy megkapj egy-egy ilyen istennőt. Igazságtalan a világ, túl sok a beképzelt lány, aki csak a kinézetre meg a pénzre megy.

És ugyanaz pepitában: lányok akik azt sérelmezik, hogy sosem nézhetnek ki elég jól ahhoz, hogy ebben az idegtépő versengésben egy, csak egyetlenegy normális pasit kifoghassanak.

A kérdés azonban adja magát: a jócsajok természetesnek érzik, hogy mindent fizessenek nekik? Trófeának, státusszimbólumnak, ellenszolgáltatásért társaságnak, vagy szexpartnernek lenni sokak szerint nem nagy ár, bőven megéri. A magas élet része. Dolgozzanak a csórók és a rondák.

Többen állították egy korábbi cikkünk alatt, hogy ha a férfi fizeti a nőnek a belépőjét/vacsoráját/ajándékait/utazását akkor bizony jár neki cserébe valami. Leginkább szex. Ne legyünk hülyék, ezt mindenki tudja. Sokan döbbenetes módon azt az álláspontot védték, hogy gyakorlatilag megvették a nőt, aki természetben viszonozza a rá költött pénzt, és nem mondhat nemet a szexre. Ha mégis így tenne, csaló, hiszen minden lány tudja, mire megy ki ez az egész meghívósdi. Ha a férfi ezek után az akarata ellenére megdugja, az nem erőszak, nem bűncselekmény, hiszen tartozott neki ezzel a lány, és tiltakozott volna akkor, amikor a pasi fizetett mindent - érveltek sokan.

Vajon ezt gondolják a tavalyi VOLT-on bedrogozott, majd megerőszakolt lány esetéről is? Sajnos igen. A történetet rengetegen hoaxnak tartják, sőt, sokan a lányt tették felelőssé, miért nem vigyázott magára jobban.

Azt már nehezebb megmondani, hogy kinek miért éri meg elfogadni természtesnek azt, hogy a férfi fizessen. Hagyományos értékrend? Alacsony önbecsülés? Siralmas anyagi helyzet? Hallottunk már olyat is, hogy a férfiak és a nők átlagfizetése közötti különbséggel indokolta, miért rendbenlévő, hogy a szórakozást a férfi fizeti.

A jó programok, a társaság és a szex áru? Úgy fest, részben igen. A nem topmodell alkatú magányos lányok és a csóró srácok pedig úgy érzik, csak a pálya széléről szemlélik a húspiacot.

Mi azt gondoljuk, hogy ez a lovagiasságnak is címkézett szokás csak keveseket tesz boldoggá, és bár nem beszélnek róla, sokszor tragikus kimenetele van egy-egy jól induló éjszakának.

A Doboz-ügy idején is kiderült, a magyar nők jelentős része semmi kivetnivalót sem talál abban, hogy a romantikus udvarlás részeként vagy csak megszokásból a számlát a pasijuk (vagy reménybeli pasijuk) állja. Sőt sok nő egyenesen elvárja, hogy a társaságbeli férfi fizessen. Ha pedig ezután ellenszolgáltatást vár, hát majd lerázzuk. Vagy nem. Ez nemcsak nem fair, de akár veszélyes is lehet. Hogy kinek mi „jár”, arról elég eltérőek lehetnek az elképzelések, és ha nem tisztázzuk előre, lehet hogy csak akkor derül ki, hogy a másik fél szerint „mivel tartozol”, ha kettesben maradtok.

Nem, nem azt mondjuk, hogy az ördögtől való meghívást elfogadni, vagy felajánlani. Azt mondjuk, hogy nem helyénvaló, ha valaki elvárja a gesztust, és az még kevésbé, ha éppen az ellenszolgáltatást várja el.

Azt is gondoljuk, hogy elsősorban nekünk, nőknek kellene tenni azért, hogy ezen a felálláson változtassunk. Ha mi magunk is elvárjuk, sőt támogatjuk a kölcsönös elvárások ilyen rendszerét, a társaságunk, a testünk áruba bocsátását, azzal valójában nem nyerhetünk. A gesztusok sem lehetnek kötelezők. Az egyenlőség akkor is fontos, ha előfordul, hogy néhanapján nem a nőknek kedvez.