Lázár János miniszter vezetésével hónapok óta össztűz zúdul azokra a civil szervezetekre, amelyek a Fidesz szerint külföldi pénzekből működnek, és alapvetően az ellenzék politikai céljait segítik.

A kormánypárt és a civilek háborúja most már sokadik meneténél tart, jelenleg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal packázik azokkal a szervezetekkel, amelyek pénzt kaptak a Norvég Civil Alaptól. A hadüzenetet küldő Lázár János azonban nem volt mindig ilyen harcos ellenlábasa a külföldi pénzből működő magyar civil szervezetnek. Sőt, szívesen segített is nekik, akár Orbán Viktor érdekei ellenében is.

Lázár az ezredfordulón ugyanis tagja volt a Magyar Helsinki Bizottság börtön- és fogdamegfigyelő programjának.

Az 1989-ben alapított, az emberi jogok védelmével foglalkozó Helsinki 2000 áprilisa és 2001 januárja között kilenc magyarországi BV-intézetben vizsgálta az elítéltek jogainak érvényesülését. A program keretében Lázár a Helsinki emberi jogi megfigyelőjeként járt büntetésvégrehajtási intézetekbe, 2000-ben konkrétan a híres-hírhedt szegedi Csillag börtönbe.

A börtönlátogatásoknak köszönhetően született meg a “Kettős Mérce - Börtönviszonyok Magyarországon” című kötet, amely számos problémát feltárt az akkor Pintér Sándor belügyminiszter, végső soron pedig Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alatt működő börtönök működésével kapcsolatban.

Lázár neve szerepel is a kötet utolsó oldalán, ahol valamennyi közreműködőt felsorolták.

Az akkor még csak friss diplomás jogász, de már a Fidesz és Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármester környékén is feltűnő Lázár a Helsinki megbízásából rendőrségi fogdákat is felkeresett. 2001-ben például a Helsinki csongrádi csoportjának tagjaként 12 fogdalátogatáson vett részt, miközben a Helsinki nyilvántartása szerint munkahelye már a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal volt.

A kezdő politikus természetesen nem ingyen dolgozott, hanem a program összes többi résztvevőjéhez hasonlóan megbízási díjért. A Magyar Helsinki Bizottságtól megtudtuk, hogy megfigyelőik akkor adómentes ösztöndíjat kaptak a munkájukért. Kéthente, előzetes bejelentés nelkül mentek a területükre eső rendőrségi fogdákba, ahol néhány órányi munkájuk volt, amiért alkalmanként 8000 forintot kaptak.

2001-ben, Lázár János közreműködésének idején a Helsinki Bizottság fogdamegfigyelő programját

a Soros Alapítvány támogatta.

A bv-intézetek emberi jogi megfigyelését, és a tapasztalatokat összefoglaló kötet megjelenését pedig szintén a Soros Alapítvány, az ugyancsak Soros-pénzből működő Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint a Világbank is támogatta.

A Magyar Helsinki Bizottságot nem támogatja a Norvég Civil Alap, ezért maradhattak ki a KEHI által most vizsgált civil szervezetek köréből. Honlapjukon ugyanakkor szolidaritást vállaltak kollégáikkal, és arról írtak, hogy a hatalom ilyen erőfitogtatása “rendkívüli károkat okoz a magyar civil szférának”. A Helsinki legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor pert nyertek Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője ellen, aki a bíróság szerint megsértette jó hírüket, amikor többek között ezt mondta:

“Ezekért a dollármilliókért kitartott szervezetek, ezek a szervezetek annyit tesznek, mindössze annyi dolguk, annyi feladatuk van cserébe az amerikai pénzekért, hogy minden fronton támadják tehát a magyar kormányt, támadják a Fideszt, és támadják Magyarország miniszterelnökét.”

(Kerestük Lázár Jánost a témával kapcsolatban, de a Miniszterelnökség sajtóosztályáról nem válaszoltak kérdéseinkre.)