Továbbra is veszélyben van a média szabadsága Magyarországon – írta a reklámadóról a blogján Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke.

„A szabad és sokszínű média a szabad társadalom alapja, a demokratikus hagyomány biztosítéka. A magyarországi »reklámadó« azt mutatja, hogy továbbra is nagy veszélyben van”

– írja a liberális holland politikus.

Neelie Kroes sérelmezi, hogy a reklámadót jelentősebb vita vagy egyeztetés nélkül fogadta el a parlament, és úgy véli, bár a bevételek növelése a célja, valójában aránytalan mértékben egyetlen vállalatot, az RTL-t sújtaná; a cég saját számításai szerint csak őket érintené a legmagasabb adókulcs, „jelentős veszteséget okozva a cégnek, és veszélybe sodorva annak működőképességét”. Mint írja:

„A következtetés nyilvánvaló. Az RTL egyike annak a kevés csatornának, ami nem a Fidesz-párti álláspontot hirdeti, nehéz azt gondolni, hogy bármi más lehetne a cél, mint kiűzni őket Magyarországról. A magyar kormány nem akar független, külföldi tulajdonú műsorszolgáltatót Magyarországon; egy méltánytalan adót alkalmaz, hogy elsöpörje a demokratikus biztosítékokat és megszabaduljon valamitől, amiről úgy véli, kihívást jelent a hatalma számára.”

A bizottság alelnöke világossá teszi, hogy a vállalatok letelepedésének szabadsága az egységes piac egyik alapelve, ugyanakkor úgy véli, nemcsak egyetlen vállalatról és egyetlen adóról van szó, hanem egy „mélyen aggasztó, az EU értékeivel ellentétes” mintáról.

„Az adóztatás nem lehet a diszkrimináció eszköze, az adópolitikát pedig nem szabad politikai fegyverként alkalmazni.”

Kroes írt az új médiatörvény elfogadása, a Klubrádió engedélye és a politikai hirdetések körüli vitákat, és az Origo főszerkesztőjének esetére is kitér: a főszerkesztő felmentésének hátterében sokak szerint politikai nyomásgyakorlás állt.

„Ezen bírálatok és aggodalmak egy része rendeződött az EU és a nemzetközi közösség nyomására, mások viszont továbbra is nagyon valós aggodalmat jelentenek.”

A biztos itt az EBESZ a választásokról készített jelentésére hivatkozik, és így folytatja: a megfigyelt csatornák többsége „jelentős elfogultságot” mutatott a kormányzó Fidesz javára, az egyik kivétel pedig az RTL volt, a jelentés pedig arra is kitér, hogy egyre több sajtóorgánum kerül „a Fideszhez köthető üzletemberek közvetlen tulajdonába”.

„Ez olyan médiaszektor képét festi le, amely (a legjobb esetben) bizonytalan és öncenzúrát gyakorol, a legrosszabb esetben pedig pártos, ha nem egyenesen a kormány által ellenőrzött.”

Szerinte a kormánynak éppen a média sokszínűségére leselkedő fenyegetések ellen kellene fellépnie.

„A kormány általi ellenőrzés, a monopólium és a cenzúra Magyarország történetének egy másik, sötétebb korszakához tartoznak, és senkinek sem szabadna arra vágynia, hogy visszatérjen ahhoz.”

Mint írta, a szabad és sokszínű sajtó elsődleges feladata a méltányos és elfogulatlan tájékoztatás.

„Ennek aláásása, a dinamikus vita elhallgattatására tett kísérlet pedig nem más, mint támadás a magyar demokrácia ellen. A demokrácia és a magyar nép érdekében, ami olyan keményen küzdött, hogy annak gyümölcseit élvezhesse, nem nézhetjük tétlenül az eseményeket.”

A biztos szerint nemcsak Magyarországon vannak ezzel kapcsolatos problémák, hanem például Bulgáriában, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is.

Kroes szóvivője, Ryan Heath a bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján azt mondta: az semmilyen módon nem befolyásolja, hogy a bizottság tesz-e valamilyen lépést a reklámadóval összefüggésben. Mint mondta:

„Arra szerettünk volna rámutatni, hogy Magyarországon létezik egy olyan viselkedésminta, amely megnehezíti, hogy újságírók szabadon tevékenykedhessenek. Neelie Kroes pedig kötelességének érezte, hogy felhívja erre a közvélemény figyelmét. Nem próbáljuk sem megváltoztatni, sem kiterjeszteni a bizottság egyébként igen korlátozott jogköreit a médiaszabadság terén.”

(MTI)