A LIBE három nap alatt több mint száz emberrel találkozott kormánypárti és ellenzéki oldalról is, hogy felmérjék többek közt a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetét. Nem lettek nyugodtabbak, sőt.
A Dozsgy tévécsatorna gyakran élesen bírálta az orosz hatóságok kemény fellépését a másként gondolkodókkal szemben, rendszeresen tudósított tüntetésekről és részletesen foglalkozott Navalnij ügyével is.
228 képviselő mellette, 216 ellene szavazott, 10 pedig tartózkodott.
A katonai juntának valószínűleg nem tetszik, hogy nem tudják kontrollálni az országból a nemzetközi sajtóba kikerülő híreket.
A Bizottság alelnöke szívesen fellépne az alapítványba terelt médiabirodalom ellen, de az uniós versenyszabályokat nem erre alkották.
Az azeri hírügynökség szerint Sztáray Péter államtitkár arról is beszélt Bakuban, hogy főleg az őszi hegyi-karabahi konfliktus idején kellett sok „dezinformációs támadást” leküzdeni. A KKM eddig nem számolt be az ülésről.
A Dél-Zala Press munkatársa írt az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóságnak, hogy ezzel szeretne oltásra buzdítani.
A Pozitív 10. adásában Haszán Zoltánnal, a 444.hu újságíjával és Urbán Ágnes médiakutatóval beszélgetünk arról, hogy mi a sajtó felelőssége a járvány alatt, hogyan érinti a válság a médiapiacot, és miért haragszik sok olvasó a járványhírek miatt az újságírókra.
A Pozitív adásában Haszán Zoltánnal, a 444 szerkesztőjével és Urbán Ágnes médiakutatóval beszélünk arról, hogy a járvány, a kormány viselkedése és a válság hogyan hatott a médiára.
A fideszes Hidvégi Balázs szerint a Klubrádió ügye „mondvacsinált, politikai hisztériakeltés”, a DK-s Molnár Csaba azt mondta, a magyar közmédia lassan az észak-koreai állami médiával indíthatna közös gyakornoki programot.
Érdekes: a kétharmados Fidesz-kormány nem tud, és nem akar beavatkozni, egyszerűen úgy alakul, hogy kormányközeli üzletemberek zabálják fel a médiapiacot.
A főszerkesztő szerint a kormány támadja őket, de nem adják fel.
A javaslat még a kormányoldalt is megosztotta, így most kénytelenek átdolgozni a tervet. A nagy, nemzetközi cégek bánhatják a végén.
Először az ausztrálok döntöttek úgy, hogy a Google és a Facebook fizessen a megjelenített hírek szerzőinek, és most az EU is követné a példát. A Szilícium-völgyben meglehetősen idegesek az ötlettől, ami teljesen felforgathatná az internet működését.
Még csak az kéne, hogy emailben, egy nappal előre beküldött kérdésekből szelektáljanak.