Hogy mehet csődbe egy ország, aminek van 30 milliárd dollárja?

külföld
2014 július 31., 14:42
photo_camera Cayman, a sikeres vállalkozóból lett akcionista művészt egymillió dollár ledarálására inspirálta hazája gazdaságpolitikája.

Csütörtök reggelre Argentína csődbe ment. 13 éven belül már másodszor. De míg 2001-ben az ország tényleg, komolyan fizetésképtelenné vált és 80 milliárd dolláros adósságát kellett átstrukturálnia, a mostani csőd valami sokkal furább. Argentína most alaposan ki van tömve pénzzel.

Az argentin nemzeti bank devizatartaléka 30 milliárd dollár, miközben a bebukott adóssága csak alig valamivel több mint 1,5 milliárd.

Akkor mégis mi történt?

Az egész a 2001-es, valódi államcsőddel kezdődött, ami után az argentin állam hitelezői 93 százalékával meg tudott állapodni az adósság átstrukturálásáról. A szép közgazdasági szakkifejezés valójában azt jelenti, hogy a hitelezők nagy része belement, hogy Argentína csak a töredékét fizesse vissza tartozásának - a konkrét esetben a 30 százalékát.

De volt pár kisebb hitelezője, köztük két New York-i hedge fund, az NML Capital és az Aurelius Capital, ami inkább perre vitte az ügyet, hogy a teljes kintlévőségét behajthassa. Ez az, ami mostanra kamatostul valamivel több mint 1,5 milliárd dollár.

A 13 évig húzódó per nem különösebben érdekelte az argentin kormányt, amely rendre nem küldött képviselőket a tárgyalásokra, sem az egyeztetésekre. Azután sem, hogy az amerikai bíróság végül a hitelezőknek adott igazat, Argentínának meg június 30-ig határidőt a számla rendezésére. A határidő lejárta után még volt egy 30 napos kegyelmi időszak, ez ért véget szerda éjjel. És bár kedden késő este az argentín pénzügyminiszter meglepetésre felbukkant az utolsó egyeztetésen a hitelezőkkel, ezen is csak határozottan elutasította a megállapodást.

Mondjuk erre jó okuk volt. A hitelek átstrukturálásakor kötött szerződés egyik záradéka, az un. RUFO (Rights Upon Future Offers - jövőbeni ajánlatokhoz fűződő jogok) alapján ha csak egy hitelezőjüknek is a teljes összeget törlesztik, azok is igényt tarthatnak erre, akik eredetileg belementek az adóság leértékelésébe - nekik most június 30-ig csak 539 millió dollár kamatot kellett volna fizetnie Argentínának, ezt a pénzt letétbe is helyezte.

Hogy ebből mi lesz? A Standard & Poor's hitelminősítő már szerdán leminősítette az argentin államadósságot, az új besorolás szerint szelektív csődben van az ország. Ez az argentinok hitelpiaci helyzetét nagyon nem befolyásolja: az ország eddig is mélyen spekulatív besorolásban volt, a gazdaságát nem a nemzetközi pénzpiacról finanszírozta.

A szelektív csőd okozhat némi bankpánikot az országban, amit mindenképpen mérsékel, hogy

minden épeszű argentin már régesrég dollárra váltotta minden vagyonát.

A bírósági döntésnek sokkal nagyobb hatása lehet a nemzetközi pénzpiacra, mégpedig azért, mert negatívan befolyásolhatja a többi eladósodott, hitelei átstrukturálására készülő ország lehetőségeit.

Az IMF igazgatója, Christine Lagarde szerint például a csődnek nem lesz különösebb hatása a régiós piacokra, de rossz precedenst teremthet, illetve már teremtett is. A múlt héten Elefántcsontpart már úgy értékesített államkötvényeket, hogy a szerződésből kivettek pár, a hitelezőknek kedvező passzust. Például azt, amely alapján a hitelt felvevő vállalja, hogy csőd esetén tárgyalni fog a hitelezőivel.

Másrészt, ha a jövőben egy ország azért nem tudja újratárgyalni a hiteleit, mert a hitelezők a mostani precedensre hivatkozva inkább az eredeti kondíciók megtartásával próbálkoznak, az felnagyíthatja a válságokat. Egyrészt ténylegesen is csődbe mehetnek országok, vagy ezt elkerülendő sokkal komolyabb, így a gazdaságot is jobban visszavető megszorításokra lesz szükségük.

De van remény.

Az, amit most Argentína pár hitelezője megjátszott, egyrészt elég kockázatos, másrészt elég drága mulatság. Az elemzők szerint kevés hitelező engedheti meg magának, hogy hosszú évekig húzódó, költséges és bizonytalan kimenetelű perekben próbálja kiharcolni magának a teljes összeget - a legtöbben még azzal is jobban járnak, ha akár tizedére leértékelve adják vissza kötvényeiket.

Ráadásul az sem biztos, hogy az argentin csőd precedenst teremt. Legalábbis egy másik perben, amiben a Taiwan Export-Import Bank az argentin ítéletre hivatkozva próbálta kikényszeríteni, hogy Grenada a teljes adósságát törlessze, az amerikai bíróság úgy ítélt, hogy az NML és az Aurelius ügyeében hozott ítélet szűkre szabott és csak Argentínára vonatkozik.

Ráadásul a világ ötszáz legnagyobb magántulajdonú pénzintézetét képviselő Institute of International Finance máris megkezte azoknak az új típusú szerződéseknek a kidolgozását, ami kizárhatja, hogy pár csökönyös hitelező megakadályozhassa a hitelek átstrukturálását - most ugyanis az argentin csőd miatt azok sem juthatnak a pénzükhöz, akik megállapodtak erről az argentin kormánnyal. (Via WSJ, CNBC)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.