A Fővárosi Törvényszéken ma kezdődött a tárgyalás az első, bankok által indított devizahiteles perben. Az eljárás felfüggesztését kérte a felperes Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, és azt indítványozta, forduljanak az Alkotmánybírósághoz (Ab).

A bíróság ma kora délután meg is hozta az ítéletet: az állam nyert, a takarékszövetkezet bukta a pert, elutasították a keresetét, és több mint 400 ezer forintot kell kifizetnie – írja az Origo. A lap szerint az volt az indoklás, hogy

a törvény előírja a bíróságnak, hogy az általános szerződési feltételeket vizsgálja a perben, de a felperes ehelyett az egyedi szerződési feltételeket ismertette – így a bíróság nem is tudta a szerződések tisztességességét vizsgálni.

A bíróság az AB-hoz sem fordul, mert ugyan igaz – amire a felperes hivatkozott –, hogy szűkülnek a pénzintézetek jogai, de mégis van lehetőségük jogorvoslatra.

Eddig 38 pénzintézet élt perindítási szándékával, hogy megvédje az egyoldalú szerződésmódosításait (a kamatemeléseit). Akár milliós kártérítésekről is lehet szó egy-egy hitelszerződés esetén.

A törvény szerint tisztességtelenek voltak a hitelszerződések egyoldalú módosítását – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – megengedő szerződéses kikötések. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni.

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, ellentétes többek között a jogállamiság és a tisztességes eljárás elvével.

Ezután a felperes elkezdte sorolni azokat a bizonyítékokat, amik szerinte azt támasztják alá, hogy a takarékszövetkezetnél kötött összesen kevesebb mint száz, 2007 szeptember elsejétől kötött devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt, mert megfelelt a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített feltételeknek.

A szerződések megkötésük időpontjában megfeleltek az akkor hatályos jogszabályi, banki szakmai rendelkezéseknek is, továbbá az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem jelzett semmiféle szabálytalanságot – közölte a felperes.

Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperessel ellentétben azt kérte a bíróságtól, hogy ne függessze fel az eljárást és ne forduljon az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a jogszabály összhangban áll az alaptörvénnyel. A törvényben meghatározott elveknek nem felelnek meg a takarékszövetkezet által alkalmazott szerződések. (MTI)